Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)
művesség hagyományait, de nagyobb szabású berendezések nem készülnek többé festett fából. A festőasztalosok munkássága elhal.. ." 36 , s szerepüket a falusi mesterek veszik át a XX. sz. elejéig. összefoglalás A négy, többségében magyar lakosságú Fertő menti község — Fertőszéplak, Sarród, Süttör, Fertőendréd — lakáskultúrájának alakulására döntő hatással volt az árutermelésbe való korai (XVII— XVIII. sz.) bekapcsolódás, a virágzó állattenyésztés és az 1867 utáni gazdasági stabilitás. A XIX. sz. utolsó harmadában bekövetkezik a régi házak külső átformálása, új házak építése, velük párhuzamosan a lakások belső átalakítása és az új igényeknek megfelelő 36 R. Tombor I., i. m. 38. Továbbá : Bátky Zs., Fűtés 287—299. A Magyarság Néprajza I. (Bp. 1941.) Bíró F., Jobbágyparaszti ház- és lakáskultúra az őrségi Szalafőn. Néprajzi Értesítő LI. (1969.) 119—159. Bíró F., A polgári-paraszti lakáskultúra problémáinak megközelítése egy őrségi faluban (1850—1918.). Néprajzi Értesítő LH. (1971.) 105—129. K. Csilléry K., Vázlatok a tiszaigari népi lakáskultúrából. Ethn. LXIII. (1952.) 83—111. K. Csilléry K., Tájékoztató a népi lakásberendezés gyűjtéséhez (Bp. 1952.). K. Csilléry K., Az Árpád-kori veremház ülőgödre. Néprajzi Értesítő LH. (1970.) 59—84. K. Csilléry K., Adalékok az asztal történetéhez. Néprajzi Közlemények III. 1—2. (1958.) 1—26. K. Csilléry K., Szobabelsők (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 1.). (Bp. 1973.) Fél E.— Hofer T., Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Néprajzi Közlemények XII. 3—4. (1967.) 81—166. (Lakás.) Gunda B., Adatok a tűzhely körüli ősi élethez. Néprajzi Értesítő XXV. (1933.) 73—80. Gunda B., A Magyar Néprajzi Atlasz kérdése. Néprajzi Értesítő XXXI. (1939—1940.) 294—300. Gunda B., A társadalomszervezet, a kultusz és a magyar parasztszoba térbeosztása. MTA Nyelv és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XVII. (Bp. 1961.) 247—268. Istvánffy Gy., A palócok lakóháza és berendezése. Néprajzi Értesítő XII. (1911.) 1—15. Juhász A., Tápé története és néprajza. Építkezés, házberendezés. (Tápé, 1971.) 443—503. Kós K., Népélet és néphagyomány. Régi parasztház és lakásbelső Vílceában. (Bukarest, 1972.) 108—133. Kós K., A vargyasi festett bútor (Kolozsvár, 1972.) Makkos L., A jánosházi tornác és a katonaszoba. Vasi Szemle, 1935. 376—380. Márkus M., A magyar népi világítás. Néprajzi Értesítő XXXII. (1940.) 87—126. Méri I., Árpád-kori népi építkezésünk (Bp. 1964.). Maksay F., A magyar falu középkori településrendje (Bp. 1971.). B. Nagy M., Reneszánsz és barokk Erdélyben (Bukarest, 1970.). B. Nagy M., Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII— XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak (Bukarest, 1973.). Pálos E., A Rábaköz és Győr vidékének népművészete. Néprajzi Értesítő XII. (1911.) 150—173. Cs. Sebestyén K., Ágy a magyar parasztházban. Ethn. LXV. (1954.) 374—386. Szűcs S., A sárréti nádház és élete. Néprajzi Értesítő XXXV (1943.) 133—149. Vajkai A., Szentgál (Bp. 1959.) 172—241. Varga Zs., A magyar népművészet évszázadai. Festett képek és szobrok (Székesfehérvár 1970.). Viski K., Bútorzat 246—287., és Világítés 299—304. Voit P., Régi magyar otthonok (Bp. 1943.). Saját készítésű kérdőív (kézirat). 252
