Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

2. A bejárattal szembeni jobb sarokban áll egy alul keresztpántos, kecskelábú asztal. Jobb oldalán egy súrolt, egyszerű támlás deszkapad, vele szemben pedig egy világosbarna kétajtós szekrény, bal oldalán egy támlátlan deszkaszék, hokedli. A jobb oldali falon egy négy mezőre osztott ablak néz az udvarra szürke fatáblával, előtte egy varrógép található. A bejárat jobb oldalán szögletes, barna fakeretben egy tükör, bal oldalán a vízpad, mellette a tűzhely, csikósparherd. A bal oldali fal mellett van egy nagyméretű, alul fiókos festett-virágos „tulipános" láda, fölötte a ruhatartó rúd, mellette pedig egy ugyancsak apróvirágos-festett ágy, de mennyezet nélkül (1860-ból). Ennek rövidebbik végéhez tolva egy egyszínű barna ágy, tehát a két ágy egymással L alakot képez. Mindegyik elé egyegy széket helyeztek. Ez a helyiség valamikor kamra volt, de a szaporodó család nem fért el az egyetlen szobában, ezért szobává alakították a kamrát is (18. ábra). A tulajdonképpeni szoba évtizedek óta limlomok és szerszámok raktárhelye, valamint tyúkok tartózkodására szolgál. Eredeti állapotára 80 éves tulajdonosa nem emlékezik. 3. A centrális elrendezésnek megfelelően a szoba közepén áll a régi „kenyeres" asztal négy székkel. A bejárattól balra egy vaskályhát találunk, mellette a sarokban van az 1837-ből származó festett-virágos fiókos láda, utána pedig két barna, fényezett ágy. A két ablak között egy barna, fényezett, négyfiókos sublót, a jobb oldali fal mellett pedig egy világosbarna, fényezett szekrény és egy dívány (20. ábra). A kamrákban hasonlóan az eddigiekhez a hombárok, hordók, rúd, néhány mezőgazdasági eszköz (kapa, ásó) található. Ezenkívül a nem használatos ruháknak fogas, s az itt végzendő munkákhoz egy kicsi, deszkából készült asztal, a mosás és mosogatás, a kenyérsütés, disznóölés eszközei. A most bemutatott házak konyhái és kamrái téglásak, az egyik cementes csak, a szobák földesek, mennyezetük gerendás. A gazdaházak valamennyi bútora asztalosmunka, mindössze néhány darab készült csak házilag, pl. kamrai asztal vagy polc, rúd. De a legtöbb háznál még ezeket is inkább asztalosnál rendelték meg. A bútorok vagy egyszínű barnák, pl. asztal, székek, sublót, ágyak, szekrény, kászli, vagy festetlenek, pl. polcok, rúd, vizespad, asztal. A harmadik csoportot alkotják a festett-virágos bútorok, a ládák, mennyezetes ágyak, sarokpadok, mennyezet nélküli ágyak és íves támlájú székek. A bútorok többnyire puhafából készültek, cseresznyefa legfeljebb a szekrény, dió pedig az asztal. Az ágyak közül is csak a fényezett keményfa, a többi fenyő. Az apró virágú festett bútorról külön fejezetben még részletesebben szólunk. A gazdák bútorai is, hasonlóan a zsellérekéhez, három forrásból származnak : 1. A nagyszülőktől és szülőktől örökölt darabok — ezek az apró virágú festett bútorok (sarokpad, ládák, mennyezetes és egyszerű ágyak), a konyhai fali tálas, a kászli, a sublót, a kenyeres asztal, egy-két ágy, íves támlájú tulipános székek, kamrai hombár. Esetenként még egy-egy szekrény, bölcső. 2. A házhoz kerülő fiatalasszony hozománya — láda, de többnyire szekrény. 3. Közös szerzemény — ágyak (2, 3, esetleg még több), újabb divatú asztal, szekrény vagy szekrények, székek, tuliágy, esetenként sublót és kászli, vizespad és különböző polcok, bölcső, gyermekkocsi. 201