Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

A bútorok kora így 30—50 év és 1O0—150 év között ingadozik. Ennél régebbi darabok már nincsenek használható állapotban, de mint használaton kívüli darabok, a kamrába vagy a padlásra felkerülhetnek. A különböző bútordarabokat vásárban vagy közvetlenül az asztalosnál vásárolták meg, a házi készítményűeket pedig, mint pl. kicsi szék, otthon faragták (nagyon ritka!). A gyermekbútorok — bölcső, tuliágy, gyermekkocsi, kicsi ágy — megegyeznek a már korábban leírt, zselléreknél is megtalálható változatokkal. Ugyancsak alkalmi darabok, amelyek a gyermek növekedésével, majd ifjúvá cseperedésével átmenetileg, sokszor végleg, kikerülnek a lakásból, hogy átadják helyüket azoknak a daraboknak, amelyek a felnőttek számában egyre gyarapodó családban szükségesek, nemegyszer nélkülözhetetlenek. Sarród: Fertőszéplakhoz hasonlóan innen is kétféle lakberendezést mutatunk be: a zsellér- és cselédházakét (a kettőt együtt, mivel szinte semmiben sem különböznek) és a nagygazdákét, valamint középparasztokét (10—15 hold földtől —• 50—53 hold földig, ugyancsak egyezésük miatt együtt). A cseléd- és zsellérházak lakótere három helyiségből áll : szoba + konyha + + kamra. Míg a zsellérházak a gazdaházakhoz hasonlóan két kicsi, négy mezőre osztott ablakkal néznek az utcára, addig a cselédházak szobáin csak egyetlen, négy mezőre osztott ablak található. Tornáca keskeny, oszlop nélküli. A tornácról a konyhába léphetünk, amelynek hátsó térfalát a falba rakott tűzhely, mellette a négypolcos, deszkából készült stelázsi foglalja el. Az ajtó melletti jobb sarokban egy ugyancsak deszkából készült vizespad, a bal sarokban az ablak alatt pedig egy egyszerű, kis méretű barna asztal és két támlátlan szék (hokedli) található. Ez a konyha ugyancsak nem az állandó ott-tartózkodásra szolgál. A konyhából balra nyílik a szoba. Meglehetősen kevés bútorral, szegényesen berendezett. A centralitásnak megfelelően közepén találjuk az alul keresztpántos barna asztalt. A bal oldali fal mellett egy barna, négyfiókos egyszerű sublót, mellette egy világosbarna szekrény, a jobb oldali fal mellett pedig a két, barnára festett ágy áll, az egyik alá betolva a tuliágy. Az ajtó mellett jobbra a kicsi vaskályhát találjuk. A konyhából jobbra a kamrába léphetünk, ahol a tűzifát, répát, takarmányt, korpát, háztartási eszközöket (kenyérsütéshez teknő, teknőállvány, lapát, pemet, szénvonó), néhány gazdasági eszközt (kapa, ásó, aszatoló), a mosás és mosogatás eszközeit, nem használatos ruhákat és a kenyeret tartják. Mivel ez az épület cselédház, a konyhában nincs kemence, hanem több család használ közösen egy kemencét. A zsellérház abban különbözik, hogy ott a konyhában van a kemence, s a szobában a néhány bútoron — amelyhez legtöbb esetben sarokpad is tartozik és sarkos elrendezésű — kívül az ablakok előtt áll a gyékényszövő szék, ugyanis a sarródiak, főleg a szegényebbje gyékényszövéssel egészítette ki szinte napjainkig jövedelmét. A bemutatott épületek mindegyikében mindhárom helyiség téglával borított, ezzel szemben a zsellérházak legtöbbjében a szoba földes. A mennyezet gerendával kiváltott (21. ábra). Ezeknek az épületeknek bútorai egyszínű barnák, szinte kivétel nélkül puhafából készültek, elvétve akad csak közöttük egy-egy keményfa asztal vagy szekrény. A cselédházak lakói apró virágú, festett bútorra még szüleik idejéből sem 202