Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Domokos O.: A soproni pékház és pékek XVI–XIX. századi céhemlékei

sága is, de más, pl. kőszegi olasz cukrásszal is olasz nyelvű levelezést folytatott 1890 körül. 38 Sever Mihály 1886-ban nősült, feleségül vette a pékház tulajdono­sának, Golubich Erzsébetnek unokahúgát, Golubich Petronellát, a sopronkertesi tanító leányát. Esküvői fényképükön a városi középréteg viseletében örökíttet­ték meg magukat. A műhelyben egyre jobban háttérbe szorult a pék tevékeny­ség, bár a hozott házikenyerek sütését mindvégig vállalták, amit Störbecknek neveztek. Az épület kenyérboltját kettéválasztották, egyik részében a pékáru kapott helyet, a másikban a cukrászkészítmények sorakoztak üvegburák alatt, vitrinekben, sőt egy kis asztalkánál két személynek a helyben fogyasztás is lehetséges volt. A cukrászkészítmények mellett befőttet, sósborszeszt és likőr­féléket is lehetett kapni kicsiny üvegekben. A fagylaltot rendelésre, külön erre a célra készített 3—4—5 rekeszes bádogtartályokban, vastag üvegtányérkákban házhoz is lehetett szállítani. A fagyialtoskocsira piros-fehér-zöld bádogzászlót erősítettek, egyik oldalán a FAGYLALT, a másikon a GEFRORNES felirattal, ami a város kétnyelvűségének megfelelt. — A süteményekhez, fagyialtoknoz, krémekhez szükséges dió, mandula, meggy, cseresznye jórészt megtermett a család szőlőjében. A sok dió és mandula szárítására szellős lécezést készítettek a kapualj fölötti padláson. A műhely hanyatló korszakában ide kerültek fel a régi vásárok, búcsúk alkalmával használatos sátor alkatrészei. Fia, Sever Mihály pedig már cukrászként szabadul fel 1909-ben, de továbbra is apja, illetve elődei pékségében dolgozik. Készíti a finom pékárukat, süti a hozott kenyeret is (Stör­beck, Bestandbeck), de tortát, bonbont és fagylaltot is, amint ezt a szükségletek megkívánták. Munkakönyve szerint apjánál dolgozott 1916. ápr. 6-ig cukrász­segédként, de apja is cukrászként jelölte meg magát mint munkaadó. 59 Az első világháború előtt alkalmaztak egy vándorló cukrászlegényt, a prágai Kari Moravetzet. Augusztustól újévig dolgozott a műhelyben, távozása után receptkönyve visszamaradt. Ebben német és cseh nyelvű receptek sorakoznak egymás után. Közel 250 recept a tésztákkal, tortákkal, csokoládés készítmények­kel, kalácsokkal, krémekkel és pudingokkal, valamint változataikkal foglal­kozik. Fagylaltból 21-féle változatot jegyzett fel, de szó van cseresznyebefőtt eltevéséről és limonádé készítéséről is. A receptkönyv végén pedig az ismeret­ségi, ill. esetleg hasznosítható cukrász-, mézeskalácsos-mesterek, cukorka- és cso­koládéfabrikák, búcsújáró helyek és legényszállások címei olvashatók. Ebben Prágától Fiúméig, Bécstől, Pozsonyon át Pestig szélesedik a kör. A bejegyzések között 1900-as és 1904-es évszám is olvasható, tehát a receptkönyv keltezését is erre az időre kell tennünk. Valószínűleg valamilyen nyomtatásban is megjelent receptkönyv és egyéb, a vándorlás során gyűjtött egyéni, speciális receptek be­írásai is jegyzetkönyvébe kerültek. 40 E kapcsolat indíthatta Sever mestert, hogy árjegyzéket kérjen a prágai Vydra + Bohuslav-cégtől különféle színes nyoma­tokról, melyeket cukorkákra, csokoládékra stb. lehet ragasztani dísznek; de ta­lálható ebben karácsonyi, húsvéti, mikulás, szerelem szimbóluma éppúgy, mint huszár és tengerész, torta alá való papír csipketerítő/* 1 Az árjegyzéket 1912-ben adták ki, ami egy nagy cég kiadványsorozatának egyik példánya. A felhasznált nyomatok maradványai bizonyítják a megrendelést és a szállított színes „díszek" használatát. 38 Uo. Olasz nyelvű receptkönyv. Népr. lt. 732. 39 Uo. Munkakönyv. Népr. lt. 734. 40 Uo. Receptkönyv. Népr. lt. 737. 41 Uo. Mintakönyv. Népr. lt. 738. 158

Next

/
Thumbnails
Contents