Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Domokos O.: A soproni pékház és pékek XVI–XIX. századi céhemlékei

6. kép. A céh által kiadott munkaigazolás, 1815 ez talán az egyszerű Beck szó mögött rejtőzik.

35 Az 1752-ben kiadott céhlevelükben a latin pistor és a Beck szó szolgál megjelölésükre, de Weissbäcker egyszer sem. 1783-ban azonban már maga a tanács is elfogadta ezt a megnevezést: „Auf des hiesig Bürg. Weissbecken Handwerks an deme eingereichte Zustanz .. ." válaszolt a tanács.

36 Egy 1855-ben kelt inasszabadító levél hivatalos nyomtatványán „Weissbacker"-ként nevezi magát a fő- és alcéhmester, amit aláírásuknál szintén külön oda is írtak nevük mellé.

37 Bizonyára e megjelöléssel egyúttal a nagyobb mesterségbeli tudást is bizonyítani akarták. A céhek feloszlása után e fehérpékek műhelyei valóban elsősorban a finomabb árukkal foglalkoztak, ezek kezdték készítményeik körét a divat, új igények szolgálatában a cukrászat felé kiszélesíteni. Ez a folyamat látszik éppen a pékház történetében is. 1730-ban az akkori tulajdonos, Ferdinand Hübner már Weissbäcker, Sever Mihály 1900 körül ,,finompékség"-ként reklámozza magát cégtábláján. Tudjuk azonban, hogy éppen ő az, aki Fiúméból olasz nyelvű cukrászrecepteket hoz magával, ott él rokon35 J. Adelung, i. m. IV. B. 1721. Schwarzbäcker — Weissbäcker — Losbäcker II. B. 2101. Losbäcker „... Loses Brot ; lockeres Brot. Daher in Niedersachsen die Weissbäcker, welche weisses lockeres Weitzenbrot backen, Losbäcker genant werden, zum unterschiede von den Fast- oder Festbäckern, welche derbes Rockenbrot verfertigen, und an andern Orten Schwarzbäcker heissen". 36 GySmL:2 Sopron Tanácsjegyzőkönyvek 1783, 302—303. 37 Liszt Ferenc Múzeum, Néprajzi lt. 741. 157