Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Domokos O.: A soproni pékház és pékek XVI–XIX. századi céhemlékei

FRANZ ZUTRUM VAWOORLAÄAMAU ÁLLOMÁSAI ШНОД

. 5. kép. Franz Zutrum vándorlásának állomásai, 1858—1871 (térkép) a kisinas (Kleinjunger) kötelességeivel, munkamegosztásával. Elrendeli, hogy a legény lelkiismeretesen foglalkozzék az inassal, tanítsa meg a mesterség minden fogására, igyekezzék becsületes és kötelességtudó emberré formálni. Tiltja a készítmények, a mester nyersanyagainak eltulajdonítását, elajándékozását, sőt a másodszori alkalomra már a céhből való kitaszítás büntetését írja elő. Engedélyezi a legények tisztességes szórakozását, de tiltja a dorbézolást, amire a kirendelt mestereknek és öreglegényeknek kell ügyelnie, a befolyt heti díjakról, büntetéspénzekről pedig elszámolással tartoztak.

20 A készítmények körét az eddigi források alapján a következőkben állapíthatjuk meg: Semmel, Weckl, Küpffl, Pretzen, Rocken-Brod, Mundsemmel-geschmalzenes, heil. Bacht, Ostern-Pretzen, Mund-Semmelbacht und Geschmalzenes, Barsemmel, Zweiling. A zsemle, Semmel, Mundsemmel, a mesterremek (Meisterstück) készítésében is a legelső, vagy néha csak az egyetlen, melynek sikeres kivitele alapján a remeklő egész szakmai felkészültsége is elbírálható. A zsemle vizes, könnyű változatáról van itt szó. A Mundsemmel a legfinomabb búzalisztből, a főurak asztalára való minőségben készült.

27 A hasonló minőségre, tisztaságra utal a Barsemmel kifejezés is. A „Geschmolzene Semmel" egy nehezebb, zsíros változata a zsemlének, esetleg vajas, tejes változata. 26 Storno-gyűjtemény lt. 1337. 27 Joh. Christoph Adelung, Grammatisch-kritisches Wörterbuch der Hochdeutschen Mundart... Wien, 1808. Mundsemmel — III. B. 310.; Mundmehl — III. B. 314.; Barsemmel — I. B. 726. 155