Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Domokos O.: A soproni pékház és pékek XVI–XIX. századi céhemlékei

3. kép. Pékfürösztés, egy regensburgi levelezőlap után mellett szorgosan ellenőrizze a kenyér súlyát. Amint az 1695. évi intézkedés, úgy ez is helyes szociális és gazdasági érzékről tanúskodik. A bortermelés az itteni lakosságnak egyik fő jövedelmi forrása. A szőlőmunka idején tehát olcsóbbá kell tenni a kenyeret, hogy a szőlőmunkások olcsón jussanak hozzá, és így a napszám is alacsonyabb legyen."

11 A közellátás érdekében kiszabott bírságok állandóak és időnként súlyosak is voltak. Erkölcsileg is megszégyenítő és a legsúlyosabb büntetésnek számított a vízbe mártás. E büntetés a pékek és molnárok körében volt szokásos. Középkori alkalmazására vonatkozóan egy sor adatot ismerünk a német területekről. Bécsben a Dunánál volt a „Bäcker-Schupfen". Ez egy gémeskútszerű szerkezet a folyó vagy tó, várárok partján, melynek vödre egy nagy kosár, amelybe bezárták a bűnös péket és ezzel együtt a víz alá merítették, majd kiemelték és 11 I. m. 87. 149