Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Domokos O.: A soproni pékház és pékek XVI–XIX. századi céhemlékei

nyék a mesterektől teljesen független szabályzatot kapjanak. A megállapodásban kötelezték a mestereket, hogy a vasárnapi malomba járás csak 11 órakor kezdődjön, de azért fizessenek, viseljék az egyéb költségeket, és ünnepi pótlékot is adjanak a legényeknek. Inasfelvételnél öt legény legyen jelen. „Den Knechten von Neustadt steht auch das Recht zu, auswärtige Bäckerknehcte von Neunkirchen, von Schottwien, von ödenburg, von Kirchschlag vorzuladen." stb. stb.

8 Sajnos egyéb adatunk nincs arra vonatkozóan, hogy milyen jogon rendelhették maguk elé, idézhették meg a soproni legényeket. Azt kell feltételezni, hogy a bécsújhelyi céh mesterfelvételi jogköre ebben az időben Sopronra is kiterjedhetett, mint sok más iparág vonatkozásában ez általános volt. Pozsonynak ugyan volt már ekkor pékcéhe, de a közlekedés nehézségei miatt valószínűbb a közeli Bécsújhelyhez való tartozás. Céhet végül is 1582-ben alakítottak a soproniak, amint az 1658-as, a város tanácsától nyert céhlevelükből olvashatjuk: tíz mester jelent meg a városi tanács előtt és együttesen bizonyították, hogy ,,... wie das zwar ihren Handwerck von Unsern Vorfahren, noch untern dato des Fünfften January des längst verwiechenen Fünffzehenhundert Zwey und Achtzigsten Jahrs ein ordentlicher Articulsbriff wäre ausgefertiget, und zu handen gestellet worden." Most az időkhöz alkalmazkodva, bővítve kérik új céhlevelük megerősítését.

9 1. Az ide érkező legény köteles a Herbergen (legényszállás) jelentkezni, szállást kérni, magát illendően viselni. Istenkáromlástól, veszekedéstől, rossz nőktől, kártyától és kockázástól magát távol tartani. A szabály ellen vétőket szükség esetén a városkapitánynak adják át, ahol megkapják a testi fenyítést. 2. Ha egy mester, legyen az szegény, vagy gazdag, a legényszállásra megy és ott megszólítja bármelyik legényt, s ha az a városban maradni nyilatkozik, köteles a legény a mester által mondott napon és órában munkába állni. Aki ezt nem teszi, az más munkát sem vehet fel addig, amíg a bírságot le nem fizeti a céhnek, és a mesternek az okozott kárt meg nem téríti. 3. Ha egy mesternél ketten dolgoznak és rendes időben nem jönnek haza munkára, vagy egyáltalán éjszakára kimaradnak, azok a céhbírság mellett kötelesek a mester kárát megtéríteni. 4. Tilos a mester engedélye nélkül zsemlyét, veknit, kiflit vagy bármi mást elvenni, elajándékozni, kárt okozni. Egyetlen legénynek sem áll jogában tizennégy nappal az országos vásár és a három nagy ünnep előtt vándorútra kelni, megszegése esetén egyheti bér-bírság terhe sújtja. 5. A legény semmiféle munkát nem tagadhat meg mesterének, legyen az kenyérszállítás, fa-, víz-, gabona- vagy liszthordás, vagy más hasonló munka, hanem köteles szorgalmasan és hűségesen dolgozni. 6. A céhmester negyedévenként köteles gyűlést tartani, ahol a vitás ügyeket rendezni kell. Aki ok nélkül elmarad az 25 magyar garast fizet a ládába. Az ellenszegülő a munkát tegye le és addig nem dolgozhat, amíg a bírságot meg nem fizeti. 7. Minden mester köteles a legénytől a heti garast (Sonntagspfennig) beszedni és a negyedévi gyűlésen a ládába befizetni. Aki elmulasztja, az egy helypénzt (Orthgelt) fizet büntetésül. Ugyanekkor köteles saját évi tagdíját is befizetni. 8 Josef Mayer, Geschichte von Winer Neustadt. Winer Neustadt 1927. III. B. 99. 9 GySmL:2 Sopron, Céhiratok. Pékek a. 10* 147