Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Kozák K.: Bajelhárító jelképek, kőfaragványok középkori templomainkban (XI–XIV. sz.)

23—24. kép. Kisbény (Bina), a kegyúri karzat pilléreinek fejezete díszített „Pokol" ábrázolásán, a gyulafehérvári (Péter és Pál apostol, Ölelkezők) és a jaki templom kettőzött, fülkékben elhelyezett (Szent György és király, király és királynő a főszentélyen) kőfaragványai esetében.'

10 Az említettek között természetesen megtalálhatók azok az alkotások, ahol a jó és a rossz küzdelmét vélték felfedezni már a korábban történt elemzések idején. Űgy gondoljuk, ez nem mond ellent a most általunk más hangsúllyal kimondott védő és bajelhárító hiedelemnek jelképként való alkalmazásának, hisz azok tárgya is a küzdelem, támadás, védekezés. Ennek talán legjobb és legtöbbször említett példája a kisbényi (Bina) vadászjelenetes fejezet a kegyúri karzat É-i oldalán álló pillér fejezetén (23. kép). Az ellenkező oldalon a jót jelképező madarakat találjuk (24. kép). Miután éppen e helyen aszimmetrikus elhelyezésben is vannak (kapu, diadalív) apotropaikus értelmű kőfaragványok, levonhatjuk ebből a következtetést.

61 Ezek a jelképek együtt is előfordultak hazánkban a 60 Dercsényi D., i. m. (1957) 28., 16. és 19. kép. — Entz G., i. m. (1958) 107—108. kép. — Gerevich T., i. m. CXV., CLXI/2. 61 Gerevich T., 141—142. és CIX., CXXXIX. tábla. — Henszlmann I., i. m. III. tábla. [Gerevich Tibor az idézett helyen az esztergomi királyi kápolna vadászjelenetes és oroszlánküzdelmes (Sámson) fejezetét említi a jó és a rossz küzdelmét megjelenítő jelképként. Az eddigiek során felvetődött új szempontok alapján a kápolna két emberfejes oszlopfője mögött is elképzelhető e jelképi tartalom (CVII—CVIII. tábla), s megkérdőjelezhető a korábbi, a kőfaragómester önarcképének gondolt megoldás. A két oszlopfőn levő fej (szem, tekintet) a kápolna É-i falában kialakított iker ülőfülkét — feltehetően ez volt a királyi pár helye — védte a rontás, szemmel verés ellen.] 135