Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Szőke B. M.: Leletmentő ásatás az ún. Teleki-laktanya udvarán

nyeként a győri csokorkompozíció.

34 Az ehhez vezető átmeneti darabok a 8. tábla, 13., 16. és a legkifejezőbben egy váltakozó, barna-sárga-zöld leveles díszű mély tányér alja (6. tábla, 17.). c) A harmadik csoportnál uralkodó a vonalas díszítés : a különféle színű mázas alapon írókával festett, centrálisán vagy V alakban elrendezett vonalak. (8. tábla, 10—12., 14—15.) A korábbi, hasonló típusú szekszárdi díszítéstől abban tér el, hogy míg ott folyatásos technikával, itt írókával festik a vonalakat.

35 Megtalálható Győrött a folyatásos technika is, azonban a díszítés jellegtelen, elnagyolt. (6. tábla, 4—7., 10., 13—14., 21.) d) Végül egyedi díszítésével válik ki a negyedik csoport : négerbarna alapon okkersárga kukac-, ill. halszálkaminták (6. tábla, 18—19.), sötétbarna alapon világosbarna tulipán vonalkázott térkitöltő dísszel (6. tábla, 16.), rókabarna alapon sárga, gömbös végű kacsminta (6. tábla, 15.) és okkersárga alapon sárga pötty- és zegzugdíszek (6. tábla, 20.) egy kis korsócska oldalán. Az urbanizáció előrehaladásával magyarázható, hogy a győri tálasfazekasság, mely az ásatások tanúsága szerint a 19. sz. első felében javában virágzott, a század második felére annyira visszaszorul és eltűnik, hogy a győri múzeum néprajzi gyűjteményébe még hírmondó sem került. Helyükbe a rohamosan tért hódító kőedények, porcelánok léptek. ÍRÁSOS ADATOK A GYŐRI FAZEKASSÁGRÓL A győri fazekasságot a várostörténet-írók általában ősi eredetűnek nevezik, először azonban csak 1519-ben, majd 1522-ben találkozunk velük írásos forrásokban, amikor a nagy fürdőháznál dolgoznak. A század végén német fazekasok is megjelennek. Bedy V. szerint mind a magyar, mind a német fazekasok Újvárosban telepedtek le, mert ott találtak megfelelő agyagföldet, és ott létesítettek maguknak munkatelepet is. 1603-ban elkérik a pozsonyi fazekasok 1569-ben kelt céhlevelét, melyet 1634-ben írt át és erősített meg számukra a győri káptalan, mint földesúr.

36 A fazekaskészítmények fajtáihoz ad támpontot az a többször idézett szabályrendelet (17. sz. 1. fele), melyben elrendelik, hogy „minden száz fazéktól 2 öreg, 2 kicsiny fazék" vámot követelhetnek. Egy 1646. évi vásáron befolyt vámból (a székeskáptalan számára) a fazekasok jelentőségére és az árufajtákra is következtethetünk: „13 frt és 22 dénár, 20 db magyar sajt, 2 db égetett agyagból való tál, 1 lábas, 6 fazék, 2 db fekete korsó, 1 zöld mázas korsó, 26 fej hagyma".

37 A fazekasok céhlevél adta joga volt, hogy vásár előtti napon csak ők rakodhattak ki, s ezt szigorúan be is tartatták az idegen árusokkal.

38 A török világ letűntével hatalmas lendületet vett ez az ipar34 Erre enged következtetni néhány 18. sz.-i szekszárdi töredék, pl. Mészáros Gy., i. m. XIX. t. 1., XVI. t. 3. 35 Uo. XXXVIII. t. 36 Bedy V., Adalékok a győri ipar történetéhez II. GySzle. XII. 1941. 186—187.; Szádecky L., A céhek története Magyarországon 1889. Ért. a tört. tud. köréből XIV. 85. ugyanakkor azt írja „Fazekasok 1633-ban kapják a pozsonyiakét 1569-ből és adják ekkor Vácznak, 1692-ben pedig Székesfehérvárnak". 1815-ből is említ egy céhlevelet. 37 Jenéi F., Győri élet a török hódoltság korában Arrabona 1. 1959. 129—130. és ua. A középkori Győr, Győr várostörténeti tanulmányok (1971) 147—148. 38 Ismert eset: annak a szlováknak („tótnak"), aki 1847-ben egy kocsi cserépedénnyel bemerészkedett a győri piacra s a fazekascéh egyik tagja megakadályozta kirakodását. [Balázs P., Győr a feudalizmus felbomlása és a polgári forradalom idején. Győr várostörténeti tanulmányok (1971) 213.] 90