Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Müller R.: Vaseszközök Gyirmót–Sebes-tagról

3. Sarló (I. tábla, 3.). Alig észrevehetően fogazott, jobbkezes aratósarló. A hegyes nyéltüskéhez (h.: 10,6 cm) csatlakozó pengetőnél a penge 1,6 cm-t visszatörik. Először enyhén, majd felső harmadában jobban ívelt (ív átm.: 28 cm). Hegye lapított. Legn. penge sz. : 1,9 cm. 4. Vasvilla (I. tábla, 4.) 20,5 cm hosszú, erősen korrodált, kétágú, köpűs vasvilla. A hegyes ágak hosszúsága 9 cm. A 4,1 cm átmérőjű köpű érdekessége, hogy kettős lemez alkotja (1. kép). Valószínű, hogy a külső, gyengébb minőségű anyagból készült köpenyt a köpű megerősítésére utólag kovácsolták rá az esz­közre. Ezzel 1,2 cm-rel hosszabbították meg a köpűt. 5. Kaszakalapáló üllő (I. tábla, 5.). Erősen elhasznált, 10,3 cm hosszú kasza­üllő (az eredetileg 2,2 cm széles felület szélessége 2,6 cm). A tüske 5,9 cm, a verőfelület 5,1 cm hosszú. 6. Szénahúzó (I. tábla, 6.). Erősen korrodált, hiányos. A jelenlegi h. : 17,2 cm. A hegyéből kb. 1— Iß cm, a köpűből mintegy 2 cm hiányzik. A 3 cm hosszú szakáll a köpű felé ívelődik. 7. Szőlőmetszö kés (I. tábla, 7.). Erősen korrodált, baltás, nyéltüskés met­szőkés. A penge és a balta hiányos, több helyen átlyukadt, vastagsága csak a pengetőnél éri el a 4—5 mm-t. A nyél tüske hossza 10 cm, a penge ívátmérője 10,5 cm, a balta hossza 8,5 cm. 8. Csikózabla (II. tábla, 1.). Hiányos. Az egyik karikából alig maradt valami, a másik átmérője 5,1 cm. A két egyenes, hurkos végű vas hossza 8,9 és 9,4 cm. 9—11. Lópatkók (II. tábla, 2—4.). Mind a hármat hat szeggel erősítették fel, de különböző típusokat képviselnek. A legegyszerűbb készült a legvéko­nyabb, alig 2 mm vastag lemezből. Több helyen átlyukadt. Sarok kiképzése nem figyelhető meg rajta. H.: 11,4 cm; legn. sz.: 3,8 cm. A következő darab 2—2,5 mm vastag lemezből készült. Hegyesedő végein visszahajlítva alakították ki a sarkokat. H.: 11,4 cm; legn. sz.: 3,8 cm. A legfejlettebbnek tűnő típus keske­nyebb (legn. sz.: 3 cm), de 3—3,5 mm-t is elérő vastagságú lemezből kovácsol­ták. Hegyesedő végein 1,8 cm vastag, 1,5 cm hosszú, trapéz alakú sarkok van­nak. H.: 10,9 cm. 12—13. Lőcsvasak (II. tábla, 5.). Azonos típusú, de különböző módon elké­szített kámvavasak. Az első 30,6 cm hosszú, és két vasdarabból készült. Az egyi­ket hosszúkásra kalapálták, és középen összehajlítva alakították ki a tengelyre kerülő, enyhén ovális karikát (belső átm.: 8,4—9,8 cm), a nyakrészt és a köpű kezdetét. Egy másik lemezből készítették a 11,2 cm hosszú kúpos köpűt (átm.: 5,4 cm). A második egy darabból készült. Ügy tűnik, a karikát lyukasztással és tágítással alakították ki. Az elvékonyodó köpű alapján gondolhatunk arra is, hogy innen levált a köpűt meghosszabbító lemez. 14. Fogó (II. tábla, 6.). Jó állapotban levő, 19,2 cm hosszú, szinte még mű­ködőképes fogó. A fej keskeny (sz. : 1,8 cm). A rövidebbik, hegyesedő szár végén az óra járásával megegyező irányba csavarodó fúrót alakítottak ki. A két szárat kerek fejű szegecs fogja össze. 15. Bárd (III. tábla, 1.). A szűk nyaknál (2,4 X 1,5'—1,8 cm) eltörött hajóács­bárd pengéje. H. : 18,8 cm. Az él alsó harmada erősen ívelt, felső része hegyes. A pengetőnél pajzs alakú, hat háromszögből álló mesterjegy, az éllel megköze­lítően párhuzamosan 5,1 cm hosszú díszítés látható. Alkalomadtán fegyverként is funkcionálhatott. 16. Fejsze. Zömök, nehéz darab. Sínvasból készítették úgy, hogy csaknem középen összehajlítva hurkos végéből alakították ki a köpűt, amely lefelé kissé 66

Next

/
Thumbnails
Contents