Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Müller R.: Vaseszközök Gyirmót–Sebes-tagról

3. Sarló (I. tábla, 3.). Alig észrevehetően fogazott, jobbkezes aratósarló. A hegyes nyéltüskéhez (h.: 10,6 cm) csatlakozó pengetőnél a penge 1,6 cm-t visszatörik. Először enyhén, majd felső harmadában jobban ívelt (ív átm.: 28 cm). Hegye lapított. Legn. penge sz. : 1,9 cm. 4. Vasvilla (I. tábla, 4.) 20,5 cm hosszú, erősen korrodált, kétágú, köpűs vasvilla. A hegyes ágak hosszúsága 9 cm. A 4,1 cm átmérőjű köpű érdekessége, hogy kettős lemez alkotja (1. kép). Valószínű, hogy a külső, gyengébb minőségű anyagból készült köpenyt a köpű megerősítésére utólag kovácsolták rá az eszközre. Ezzel 1,2 cm-rel hosszabbították meg a köpűt. 5. Kaszakalapáló üllő (I. tábla, 5.). Erősen elhasznált, 10,3 cm hosszú kaszaüllő (az eredetileg 2,2 cm széles felület szélessége 2,6 cm). A tüske 5,9 cm, a verőfelület 5,1 cm hosszú. 6. Szénahúzó (I. tábla, 6.). Erősen korrodált, hiányos. A jelenlegi h. : 17,2 cm. A hegyéből kb. 1—

Iß cm, a köpűből mintegy 2 cm hiányzik. A 3 cm hosszú szakáll a köpű felé ívelődik. 7. Szőlőmetszö kés (I. tábla, 7.). Erősen korrodált, baltás, nyéltüskés metszőkés. A penge és a balta hiányos, több helyen átlyukadt, vastagsága csak a pengetőnél éri el a 4—5 mm-t. A nyél tüske hossza 10 cm, a penge ívátmérője 10,5 cm, a balta hossza 8,5 cm. 8. Csikózabla (II. tábla, 1.). Hiányos. Az egyik karikából alig maradt valami, a másik átmérője 5,1 cm. A két egyenes, hurkos végű vas hossza 8,9 és 9,4 cm. 9—11. Lópatkók (II. tábla, 2—4.). Mind a hármat hat szeggel erősítették fel, de különböző típusokat képviselnek. A legegyszerűbb készült a legvékonyabb, alig 2 mm vastag lemezből. Több helyen átlyukadt. Sarok kiképzése nem figyelhető meg rajta. H.: 11,4 cm; legn. sz.: 3,8 cm. A következő darab 2—2,5 mm vastag lemezből készült. Hegyesedő végein visszahajlítva alakították ki a sarkokat. H.: 11,4 cm; legn. sz.: 3,8 cm. A legfejlettebbnek tűnő típus keskenyebb (legn. sz.: 3 cm), de 3—3,5 mm-t is elérő vastagságú lemezből kovácsolták. Hegyesedő végein 1,8 cm vastag, 1,5 cm hosszú, trapéz alakú sarkok vannak. H.: 10,9 cm. 12—13. Lőcsvasak (II. tábla, 5.). Azonos típusú, de különböző módon elkészített kámvavasak. Az első 30,6 cm hosszú, és két vasdarabból készült. Az egyiket hosszúkásra kalapálták, és középen összehajlítva alakították ki a tengelyre kerülő, enyhén ovális karikát (belső átm.: 8,4—9,8 cm), a nyakrészt és a köpű kezdetét. Egy másik lemezből készítették a 11,2 cm hosszú kúpos köpűt (átm.: 5,4 cm). A második egy darabból készült. Ügy tűnik, a karikát lyukasztással és tágítással alakították ki. Az elvékonyodó köpű alapján gondolhatunk arra is, hogy innen levált a köpűt meghosszabbító lemez. 14. Fogó (II. tábla, 6.). Jó állapotban levő, 19,2 cm hosszú, szinte még működőképes fogó. A fej keskeny (sz. : 1,8 cm). A rövidebbik, hegyesedő szár végén az óra járásával megegyező irányba csavarodó fúrót alakítottak ki. A két szárat kerek fejű szegecs fogja össze. 15. Bárd (III. tábla, 1.). A szűk nyaknál (2,4 X 1,5'—1,8 cm) eltörött hajóácsbárd pengéje. H. : 18,8 cm. Az él alsó harmada erősen ívelt, felső része hegyes. A pengetőnél pajzs alakú, hat háromszögből álló mesterjegy, az éllel megközelítően párhuzamosan 5,1 cm hosszú díszítés látható. Alkalomadtán fegyverként is funkcionálhatott. 16. Fejsze. Zömök, nehéz darab. Sínvasból készítették úgy, hogy csaknem középen összehajlítva hurkos végéből alakították ki a köpűt, amely lefelé kissé 66