Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Pusztai R.: Jelentés a Darnózseliben talált szláv település próbaásatásairól
nyakkal. Mindkét edény töredékünk a korai szláv emlékanyagot jellemző prágai típusú kerámia köréhez tartozik. 2 Feltárt gödrünk alaprajza szabályos kör alakot mutatott. Átmérője 150 cm, a földfelszíntől számított mélysége 95 cm volt. Oldalfalai enyhén, teknősen befelé hajoltak, alját vízszintesre ásták ki. Méreténél, formájánál fogva élelemtároló (gabonás-?) veremnek tartható, melyet — a körülötte talált karólyukakból következtetve — ágvázas tetőszerkezettel láttak el. A cölöplyukak a keleti szél mellett megszakadtak. Itt kb. egy méter szélességű nyílása lehetett. A mellette levő 2. sz. gödör szabálytalan négyzetes alaprajzot mutatott. Hossza 3 m. Északi oldala 2,5 m, déli oldala 2 m hosszú volt. Sarkait lekerekítették. Feltárásakor északkeleti sarkában 1 m hosszan és 60 cm szélességben vörösre átégett foltot találtunk. Az átégett részt kitisztítva beomlott kemence maradványa bontakozott ki. Alja teknős volt, szájnyílása déli irányban nyílt. Felmenő falából csak az északi részében maradtak meg részletek. Alját az utolsó eltakarítatlan tüzelésből visszamaradva — fehér színű — hamuréteg borította. Azt átvágtuk, de a lesározásban — az általános szokástól eltérően — cserépdarabokat nem találtunk. A gödör sarkát itt maga a kemence külső oldala képezte, mellette a sárga homok altalaj húzódott. A kemence jelezte, hogy gödrünk kis méretű, félig földbe vájt lakóház lakótérsége volt. Oldalfalait az omladékos homoktalaj miatt rézsűsen ásták ki. Nyugati és déli fala mentén L alakban átlag 1 m széles és 10—15 cm magas földpatka húzódott. Ugyanebben a magasságban egy keskenyebb kis padkát találtunk a kemence mellett is. A kemence szájnyílásánál fokozatosan lejtett a gödör középső, legmélyebb részéhez. A gödör kitöltésében ezen a szakaszon laza, sötét, faszéndarabokkal teli kormos földet találtunk. Ebből sok állatcsont: szarvasmarha és sertés jellegzetes koponyarészletei, tört csontmaradványai kerültek elő. Bár ebben a gödörben több kerámiatöredék volt, aránylag kevés értékelhető anyagot adott. Töltelékanyagának felső rétegébe grafitos anyagú és kannelúradíszes kora vaskori (H. C) edénydarabok is belekerültek. Ilyenekkel a szelvény déli sarokrészénél, a gödör melletti humuszban is találkoztunk. Szórványos jelenlétük arra mutat, hogy egy régebbi, kora vaskori település is volt a dombháton. A kerámiaanyag nagy többségét azonban az 1. sz. gödörben talált edénytöredékekkel korban megegyező leletek képezték, melyek a földbe vájt házalap korát is erre az időre keltezik. A kerámiatöredékek néhány díszítettől eltekintve határozottan kézzel formáltak. Ezek között olyan, nagyobb méretű edények perem- és válltöredékei is előfordulnak, melyek az ún. prágai típus jellegzetességeit tüntetik fel. A díszítetteken fésűsen bekarcolt vízszintes és hullámvonalas motívumok láthatók. Az utóbbiaknál feltételezhető a kézikorong használata. A két gödör között, annak ellenére, hogy az egymásutániság kétségtelenül fennáll, lényeges időbeli különbség nincs. A kis méretű lakóház tetőszerkezete a megmaradt oszlophelyek alapján pontosan nem rekonstruálható. Abból a tényből kiindulva, hogy a gödrön belül 2 Darina Bialeková, Neue frühslawische Funde aus de Südwestslowakei. Slov. Arch. X. 1. 1962. 145—148. A díszítetlen prágai típus a keleti és nyugati szlávoknál egyaránt megtalálható. A matuskovói hamvasztásos temetőben — akárcsak gödöranyagunkban — a klasszikus prágai típusú formák mellett megtaláljuk a Dunavidéki kerámia hatását tükröző későbbi díszítetlen példányokat. A matuskovói temetőt, ahol már egy csontvázas sír is előfordul, Bialeková a VI— VII. századra datálja. 4Q 4 Arrabona 16.
