Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Pusztai R.: Jelentés a Darnózseliben talált szláv település próbaásatásairól

A sötétbarna humuszrétegben már az első ásónyomban jelentkeztek a felszínen találtakéhoz hasonló edénytöredékek. A második ásónyomban pedig az árok középső részén talajelváltozást vettünk észre. Az árok nyugati felében a sárga agyagos talajban egymás mellé rakott porló homokkődarabokat, nagyobb kavicsokat (tűzhelymaradvány?) találtunk. Emellett fésűs hullámvonalas díszítésű kerámiatöredékek feküdtek. Az árkot a sárga homok altalajig mélyítettük, mely 40 cm-es mélységben jelentkezett. Az árok aljának letisztítása után kitűnt, hogy a talaj elszíneződése egy nagyobb gödör beásását jelezte. Háromszög alakban mutatkozott. Egyik sarka a kutatóárok déli falán kívül esett, nagyobbik része pedig láthatólag az árok északi falán túl húzódott. Feltárása végett kutatóárkunktól észak felé 6 m hosszúságban és 5 m szélességben ástuk ki II. szelvényünket. Az altalajt elérve és többszörösen letisztítva a kutatóárkunkban talált gödörrészlet folytatása egész terjedelmében kórülhatárolódott. Ez hossznégyszög alakú, sarkain lekerekített, északi végében kissé szélesebb beásásnak bizonyult. Északnyugati sarkához egy kisebb, kerek gödör (1. sz.) kapcsolódott. Ennek széle mellett 4—5 cm átmérőjű karólyukakat találtunk. Ezek legtöbbje háromszögletű volt, és az északi széle mellett sűrűbben, a nyugati és déli oldalon ritkábban jelentkeztek. A függőlegesen bevert karók helyei két sorban, 20—25 cm-es térközzel haladtak. Az 1. sz. kerek gödröt félkörívben vették körül, majd folytatódtak a 2. sz. nagyobb gödör töltelékföldjében, s azon áthaladva folyamatosan a II. szelvényünk keleti sarkáig húzódtak. Ez arról tanúskodott, hogy a két gödör összefüggése csak látszólagos. A kerek gödör későbbi, melyet a 2. sz. gödör feltöltése után ástak. A szelvény nyugati sarkában ezenkívül egy észak—déli irányú, 30 cm széles, párhuzamos szélű beásást is megfigyeltünk, mely sötétbarna agyagos kitöltésével határozottan jelentkezett a sárga altalajban. Feltételezhető, hogy az egykori földfelszínre épített agyagfalú ház árka lehet. Mivel iránya megegyezik a 2. sz. gödörrel, valószínűnek látszik, hogy avval egykorú. Feltárási területünkön — beleértve az 1. sz. kútárkunkat is — mindössze három oszlophelyre akadtunk. Ezek a 2. sz. gödör keleti sarka mellett voltak. Az 1. számú szabályos négyszögletesre faragott oszlop helye volt. Mérete 20 X 20 cm. A 2. számút szintén négyszögletesre faragták, az előzőnél kisebb, 16 X 18 cm nagyságú. A 3. számú háromszögletű átmetszetet mutatott 20 cm-es átfogóval. Mindegyikük függőlegesen mélyedt a talajba, gödrüket fekete faszenes föld töltötte ki. A gödrök közül elsőnek az 1. sz., kisebb kerek gödröt tártuk fel. Fekete, kormos, hamus föld töltötte ki, benne kevés törött állatcsonttal és edénytöredékkel. Alján, a nyugati oldalfalánál egy nagyobb fazék töredékére akadtunk. Az edényt kézzel formálták, színe sötét szürkésbarna. Nyaka enyhén ívelt, kissé kihajló, legömbölyített szájperemmel. Vállán finoman bekarcolt fésűs, vízszintes, s efölött kettős hullámvonalas szalagmintázat látható. Szájátmérője 20, valószínű magassága 30—35 cm lehetett. A további, díszítetlen kerámiatöredékek hasonló technikai kivitelezésű, színű s nagyságú fazekakhoz tartozhattak. Közülük megemlítek egy jellegzetes peremdarabot, mely egy kisebb méretű: kb. 11 cm szájátmérőjű és valószínűleg 16—18 cm magasságú, díszítetlen edényhez tartozott. Sötétszürke színű. Válla behúzott, alacsony, kissé ívelt 48