Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum
A NAGYCENKI SZÉCHENYI ISTVÁN EMLÉKMÚZEUM •. ' " A múzeum előtörténete 1. Az 1973. szeptember 21-én megnyílt Széchenyi István Emlékmúzeum kiállítása új és jelentős eredménynek számít nemcsak megyénk kulturális életében, hanem a magyar muzeológia történetében és általában a történettudományban, a történelmi ismeretterjesztésben egyaránt. Ennek értékeléséhez a kérdés alaposabb felvázolásának igénye nélkül utalnunk kell arra, hogy Széchenyi István történelmi szerepének értékelése milyen változásokon ment keresztül a magyar történelemtudomány, az egymást követő rendszerek ideológiáinak történelmi folyamatában. 1 A történettudomány, általában a társadalomtudományok minden időben a kor uralkodó ideológiai rendszereinek függvényei, így egy-egy történelmi személyiség értékelése is minden időben és minden munkában megkapja a szerző vagy a rendszer osztályhelyzetéből adódó irányultságot. Ez alól nincs kivétel, de sokkal élesebben érvényesül olyan ellentmondásos alaknál mint Széchenyi, aki a magyar történelem csomópontján, forradalmi korban játszott hol céltudatosan haladó, progresszív, hol pedig a haladás erőit visszafogó szerepet, akinek saját kortársaival folytatott vitáit abszolutizálni lehet ilyen vagy olyan ideológia, történelmi értékelés érdekében. A legismertebb és — sajnos — itt-ott még máig ható meghamisítása Széchenyi alakjának, történelmi szerepének Szekfű Gyula elmélete, aki a Három nemzedékben éppen Széchenyi vélt történelmi küldetéséből vezette le az ellenforradalmi rendszer ideológiáját, történelmi igazolását, abból az állításból ti., hogy a Kossuth-féle koncepcióval, a forradalommal szemben a Széchenyinek tulajdonított tanoknak, a forradalomtól való idegenkedésnek, az adott osztályviszonyokat megújítva megőrző nemzeti lélekátalakító törekvéseknek lenne igaza. Széchenyi történelmi szerepének ez a félremagyarázása és elméletének tudatosan egy uralmi rendszer ideológiai szolgálatába állítása a rendszer legzseniálisabb történésze által a szépirodalom és a sajtó révén igen rövid idő alatt óriási tömegek tudatába ment át, és mindaddig nem is tudtuk ellene a 1 A legfontosabb kérdések jó kidolgozását adják az utóbbi időben megjelent tanulmányok közül: Mérei Gy., Szekfű Gyula történelemszemléletének bírálatához. Sz (1960) 180—256. — Az MTA Történettudományi Bizottsága és az MTA Történettudományi Intézete: Széchenyi István, üo., 257—277. — (LM): 1848 Széchenyije — A Történettudományi Intézet vitája Spira György új Széchenyi-monográfiájának kéziratáról. TSz (1961) 524—529. — Pach Zsigmond P., Az ellenforradalom történelemszemléletének kialakulása Szekfű Gyula Három nemzedékében. Uo., (1962) 387—425. 23 Arrabona 16. 353
