Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum

küzdelmet felvenni, a Széchenyi-képet az objektivitás irányában korrigálni, ameddig a marxista történettudomány nem látott hozzá érdemben egyrészről a polgári történetírói irányzatok bírálatához, másrészről Széchenyi munkásságának kutatásához — de az alapkutatásoktól kezdődően.

2 Erre a 60-as évektől került sor. Márészről a Széchenyi-értékelések ideológiai tartalmától függetlenül sem áll rendelkezésünkre sokoldalúan konkrét feldolgozás. Az ő sokoldalú és lényegében mindig gyakorlatias tevékenysége rendszeresen arra csábította a vele foglalkozókat, hogy ebből a tevékenységből egy-egy vonást emeljenek ki a többi fölé, és abból magyarázzák az egész Széchenyit. így az óriási Széchenyi-irodalomban alig-alig van olyan mű, amely egyértelműen a polgári átalakulás programjának kidolgozóját, az egész társadalmi rendszer meg változtató ját látná Széchenyiben és ebből magyarázná azt a sokoldalú gyakorlati tevékenységet, amely ehhez az átalakuláshoz az alapokat megteremtette; és nem fordítva: az egyes gazdasági reformok elengedhetetlen követelményeiből magyarázná azt a politikumot, amit Széchenyi munkásságából nem lehet letagadni. Magyarul: a politikus Széchenyi helyett ezek a munkák pénzügyi szakembert, mezőgazdászt, közgazdászt, közlekedési szakembert vagy még inkább: emberbarátot és pedagógust állítanak elénk. Ma már a marxista történettudomány jelentős lépéseket tett az objektív SzéChenyi-kép kimunkálása irányába, de a történelmi ismeretterjesztés még nem tudott olyan jelentős munkásságot kifejteni, hogy ez az objektív, marxista — valójában egészen még ki sem dolgozott — Széchenyi^kép átmenjen a társadalom tudatába, helyet kapjon a múlt század magyarországi osztályharcairól, a reformkorról és a polgári forradalomról kialakult és már többé-kevésbé a köztudatba átment, de a Széchenyi-értékelés nélkül mindenképpen hiányos történelmi ismeretekben. Ez a feladat többek között a Széchenyi István Emlékmúzeum kiállítására hárul. 2. A kiállítás másik nehézségét és egyben úttörő jelentőségét annak muzeológiai újdonsága adja. A magyar muzeológia történetében ez a legjelentősebb, a legterjedelmesebb és legrészletesebb kiállítás Széchenyiről és egyben a legnagyobb olyan múzeumi kiállítás is, amely egyetlen személynek állít emléket. Kiállításunk múzeumi előzményei közül a Magyar Tudományos Akadémiának a századelőn készített Széchenyi-múzeumát kell kiemelnünk. A múzeum 1905-ben közzétett tárgyjegyzéke szerint a gyűjtemény 1653 tételben összesen 6292 db tárgyat tartalmazott a következő megoszlásban : nyomtatvány: 844 tétel 1734 db kézirat: 57p tétel 3802 db emléktárgy: 239 tétel 756 db A számadatokból kitűnően igen jelentős gyűjteményről volt szó — jelentősebbről, mint amit mi valaha is összeállítani remélünk —, azonban a múzeumról maradt fényképek tanúsága szerint mint kiállítás, a múzeum jelentéktelen volt, semmiben sem haladta meg a kor átlagos történelmi múzeumi kiállításainak színvonalát, sőt a sokkal jelentéktelenebb anyaggal rendelkező múzeumi kiállításokat sem.

3 2 Magát a marxista történettudományt is elriasztotta Széchenyitől az uralkodó Szekfű-kép. 3 Vö. Szily K.—Viszota Gy., Az MTA Széchenyi-múzeumának tárgy jegy zeke. Bp. (1905) MTA. 354