Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (V.)
csatja ki szigorú rendeleteit a kivándorlás csökkentésére, maga a vármegye közigazgatása is bármiként igyekszik ellenállni a népvándorlásnak, a községek bogárhátú házaiban lassan kihal az élet, a legtöbb községben alig látunk férfit, csak \ szomorú arcú leányokat, apai nevelést nélkülöző gyermekeket. — Egyszerre csak azt vesszük észre, hogy az egész vármegye kinn lesz Amerikában!" 15 Egyébként jellemző az a bizalmas felhívás is, amely többek közt Győr megye alispánjához, illetve Győr város polgármesteréhez érkezett még május második felében. Ebben a földművelésügyi miniszter tájékoztatást kért arra vonatkozólag, hogy a földbirtokosok akadálytalanul tudják-e majd lebonyolítani az aratási munkálatokat, vagy szükség lesz-e — aratógépek hiányában — idegenben napszámosokat toborozni? Ugyancsak jelentést kért a kormányzat azzal kapcsolatban, hogy aratási sztrájkmozgalmak előjelei észlelhetők-e a megye területén. 16 Bár a hivatalos válaszok másolatai nem állnak rendelkezésünkre, bizonyosra vehető, hogy mozgalmi szempontból nemlegesek voltak, de idegen aratómunkások biztosításáról gondoskodni kellett. A megyeszékhelyen nem nyugodtak meg a kedélyek. Július 23-án újabb népgyűlést tartottak a szervezett munkások a Gabona téren, majd a Lövölde kerthelyiségében, hogy ismételten tiltakozzanak a véderőjavaslat igazságtalan követelései ellen, és tüntessenek a választójog mielőbbi kiterjesztése mellett. A választójogi szövetség győri fiókja részéről dr. Pogány Imre ügyvéd szólalt fel, míg a szociáldemokrata párt központi kiküldöttjeiként Buchinger Manó és Klárik Ferenc ismertették a hallgatósággal a belpolitikai helyzetet, valamint a legsürgetőbb tennivalókat. Nagy hatással beszélt ez alkalommal Schwimmer Róza is, a magyar feministák egyik vezetője. Szónoklata kapcsán a nők választójogáról nyilatkozott, és röpiratokat osztogatott a női munkások felvilágosítása és az agitációs munka hatékonyabbá tétele érdekében. 17 Különben az a körülmény, hogy mindkét népgyűléssel összefüggésben „tüntető körmenetet" is tartottak a dolgozók, arra mutatott, hogy a feszültség növekedésével számolni kell, és a munkavállalók széles rétegeiben fokozódó elégedetlenség más vonatkozásokban, formákban is meg fog nyilvánulni. Az események ilyen alakulására valóban nem sokáig kellett várni. Alig telt el egy hét, máris bérmozgalmat indítottak a győri bádogos- és szerelőmunkások egy új munkarend és bérszabályzat életbe léptetése céljából. A követelések lényegükben a következőket tartalmazták: 1. a napi munkaidő 9 és fél óra legyen, 2. a munkások minimális órabére (az évektől függően) 32 és 60 fillér közt állapítandó meg, 3. az akkordmunka eltörlendő, 4. vidéki munkáknál 30% bérpótlék fizetendő az egyéb költségek mellett, 5. a túlórázást lehetőleg mellőzni kell, 6. május elseje munkaszüneti nap, 7. felmondási idő nincs (a munkás szombaton este 6-kor kiléphet), 8. szerelőmunkákra napszámos nem küldhető ki, 9. jelen szerződés körüli mozgalomból kifolyólag senki sem bocsátható el, 10. az új munkarend és bérszabályzat kétévi időtartamra minden műhelyben kifüggesztendő, 11. az eddigi órabérek nem redukálhatok, 12. a munkarend betartását egy 10 tagú bizottság ellenőrzi (ebből 5 tagot a magyarországi vas- és fémmunkások szövetsége győri csoportjának bádogos és szerelő tagjai választanak). 18 15 GyH (1911) 142. sz. 16 QySnL:l Győr város polgármesterének iratai 1065/1911. 17 GyH (1911) 166. sz. 18 GyH (1911) 172. sz. 310