Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között

igazgatási önállóság érvényesítésével és a városi alkotmányos tisztségek megkaparintásával kapcsolatos választási harccal. A városi hatóságban megszerzett politikai pozíció ui. komoly gazdasági, kereskedelmi és közéleti előnyöket biztosított, így bizonyos értelemben érthető, hogy a nemzeti érdekek követelése az egyéni érdekek mögé szorult. A megyei bizottmány radikális programja azonban döntő érvényű volt, az említett 12 pont követelése jellemezte az egész megye „közönségének" politikai álláspontját. Győr város alapjában pozitív, de nem radikális programját eléggé ellensúlyozták a radikális érdekeket támogató falvak is, amelyek 177 tagot delegáltak a megyei bizottmányba.

92 Próbatétel 1861 februárjában 1861. január 19-én hatalmas, kétfejű sast ábrázoló, mély nyomatú pecséttel lezárt császári leiratot tettek Zichy Ferrárisz Bódog főispán asztalára. Ez volt a császár 1861. január 16-án keltezett leirata.

93 A leirat hangvétele nyugtalanítólag hatott a főispánra és közvetlen környezetére. Ügy határoztak, hogy az 1861. február 6-i megyei közgyűlésen fel kell olvasni a császári leirat teljes szövegét. A leirat értékelte az Októberi Diploma óta eltelt időszakot, s többek között megállapította: ,,... engedékenységgel szemlélénk a nyilvános élet első túlcsapongásait — a kor felingerült irányzatának, az indulatok elfojtott kitörésének, a köztevékenység felhevüléseinek tulajdonítván azokat". Megyéket külön nem emelt ki a leirat a „túlcsapongások" szervezésében. Az országos politikai helyzetre kimondott szavakban benne levő figyelmeztetést azonban szinte valamenynyi érintett megyében észrevették. Főképpen olyan megyékben, mint Győr megye, ahol az alkotmányos gépezet beindulásának 48-at felidéző eseményei voltak. A leirat első pontja a megye alkotmányos tevékenységének szinte minden eddigi eredményét felszámolta, tudniillik „semmisnek és érvénytelennek" tekintette azokat a bizottmányi választásokat, „hol a birodalom határain kívül tartózkodó hűtlen és felségsértő egyének választattak bizottmányi tagokul".

94 Eszerint a Győr megyei bizottmány megléte és működése egyik napról a másikra törvénytelen lett. A leirat további pontjai arra utaltak, hogy az udvar semmit sem tanult az eseményekből, mintegy elhibázott lépésnek tekintette magát az Októberi Diplomát is. Érzékeny pontokat érintett a megyében az adóbehajtás akadályozásának felszámolása, a diploma óta hozott országos és megyei határozatok semmisnek nyilvánítása, az 1848-as törvények visszaállítása — „megfontolás és meghányás tárgyát"

95 képezik — semmilyen vonatkozásban sem tartoznak a megyékre. A megyék alkotmányos fellángolásának és a magyar nemesség „történelmi hagyományokon" nyugvó megyei önkormányzatának letipró hangú megsértésétől sem riadt vissza Bécs : „ ... ha a megyék részéről ellenszegülést tapasztaltatnék, a bizottmányi ülések le fognak tiltatni". A megyei közgyűlésen nagy felháborodás követte a leirat felolvasását. A betiltott megyei bizottmány nem oszlott fel, sőt a magasra csapott indulatokban elszánt ragaszkodás nyilatkozott meg az alkotmányos berendezkedés iránt. 92 A megyei bizottmány tagságának 46%-át tették ki. 93 GySmLrl Megyehatósági elnöki iratok 21/1861. (eredeti császári leirat). 94 Uo. 95 Uo. 288