Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között

előbb legyen magyar, s aztán katholikus."

37 A tudósítás szerint az egyház félretette a canoni törvényeknek az öngyilkosságra vonatkozó intelmeit. A Kiskút ligetet — ahol a diákság szüntelenül szervezte a hazafias ünnepségeket — Széchenyi ligetnek nevezték el.

38 Győr a megye falvait is bekapcsolta az ünnepségek sorába. Koroncón, Kónyban, Bezin és Enesén rendezett gyászünnepségeken a győri egyletek — elsősorban az olvasóegylet — képviseltették magukat.

39 Egy hónappal a gyászünnepség után, május 31-én a Győri Közlöny országos felhívást

40 tett közzé a Széchenyi-emlékek megőrzésére és szobrának cenki felállítására. A megvalósításra tett javaslatok'

1 képtelensége miatt országos visszhangja nem volt a felhívásnak, de a benne rejlő politikai szándék mindenképpen értékelhető: „Czenk maholnap búcsújáró hely lesz; ne tegyen túl rajtunk a láthatatlanság akkor, midőn e beszélő emlékek annyi milliókat lelkesíthetnek!"

42 Széchenyi halála Győrött egy radikalizálódó nemzeti ébredést eredményezett, tettekre, egységre és cselekvésre ösztönözte a liberális és radikális erőket. A döblingi hír és az azt követő gyászünnepségek azonban a népet is felébresztették, s a hangulat hirtelen magasra csapott. Mindez következménye volt annak, hogy tíz éven át viszonylagos nyugalom volt, s most ráébredt a megye egésze az abszolutisztikus kormányzási elvek tarthatatlanságára, sőt Széchenyi öngyilkosságából bátrabb szembeszegülést és ellenállást merített. így jutottak el a liberálisok közjogi, alkotmányos követeléseikhez, a nép pedig bátrabb megnyilatkozásaihoz. Erre utalt a kortárs költő gondolata is: „A honfi sírhalmán, mi szép, Egy nép föltámadása." VA 1860 nyara A győri tanulóifjúság emlékezett legtovább Széchenyi Istvánra. A róla elnevezett ligetben rendezett irodalmi és zenei rendezvények ébren tartották a hazafias szellemet. Nem kis eredménnyel, mert az érettségiző főgimnáziumi tanulóifjúság amiatt zúgolódott, hogy „amit magyarul tanultak, azt németül kérdezik". A magyar nyelvhez való hűségüket még azzal is tetézték, hogy a vizsgára sarkantyús csizmában mentek, holott ez szigorúan tilos volt.

44 I860, június 11-én küldöttség indult a városból Balatonfüredre, Kisfaludy Sándor szobrának avatóünnepségére.

45 Három nap múlva már Niklán van egy 37 GyK 1860. május 10. 38. sz. 153. A cikk fordítója: M. S. A vallási ellentétek elcsitulásának azért van jelentősége, mert erre az alkotmányos időszakban nagyon érzékeny volt a város. Több mint egy év múlva például a „Pesti Hírnök"-kel igen kemény hangú vitát kezdett a GyK, mert azt állította a fővárosi újság, hogy Győrött „4 000 protestáns uralkodik 16 000 katholikus fölött". A visszautasításban a polgári radikálisok véleménye van benne: „a közösségi élet czélját sem felekezeti nézetek és érdekek, hanem polgáriak szabályozzák, és határozzák meg". 38 GyK 1860. június 14. 48. sz. 192. A ligetet azóta ismét Kiskút-parknak nevezik. 39 GyK 1860. május 13. 39. sz. 159. 40 GyK 1860. május 31. 44. sz. 189. 41 A javaslat szerint Széchenyi személyi és családi anyagát a Nemzeti Múzeumban vagy az Akadémia építendő új épületében helyeznék el. Széchenyi szobrát pedig egy Széchenyi életművét méltató könyv jövedelméből lehetne felállítani. 42 GyK 1860. május 31. 44. sz. 189. 43 GyK 1860. május 17. 40. sz. 165. Részlet Csepely Sándor: A cenki temetőben című verséből. 44 GyK 1860. augusztus 9. 64. sz. 255. 45 Lukács L., i. m. 238. 277