Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
másik győri küldöttség Berzsenyi síremlékének felavatásán. Somsich Pál avatóbeszédében dacos kitartással szólt az alkotmányosságról és a megyei önkormányzatról: „Régi megyei rendszerünkhöz olly hőn ragaszkodunk, s iránta olly mély pietással viseltetünk .. ." 46 Az alkotmányos jogokért való bátor kiállást és magatartást hozták haza a küldöttségek Balatonfüredről és Nikláról. Ez a magatartás jellemezte — most már önálló kezdeményezésként — az augusztus 20-i, István napi ünnepségeket. A győri ünnepség után egész sokaság vonult ki Pannonhalmára, ahol szintén a nagy fejedelemre és művére, a magyar alkotmányra emlékeztek. „A legelső magyar király emléke országos nemzeti ünneppé lőn..." — írja a sajtótudósítás 47 , nem kis gondot okozva ezzel a megyefőnöknek. Dorner Ede felterjesztett jelentésében „bizonyos fokú elégedetlenségről" /l8 tájékoztatja Budát, amely nem azonos az április 30-i eseményekkel, de veszélyessége változatlanul megvan. Az ünnepségek ugyanis a megyei önkormányzathoz ragaszkodó liberális és radikális személyeket kovácsolták egységessé. A kikötőben viszont a gabonarakó napszámosok a bércsonkítás ellen léptek fel egyre bátorodó formában. Mindkettő veszélyes volt a hatalomra nézve, de főképpen a napszámosoké. A gabonakereskedők és szállíttatok ugyanis kihasználták a Győrbe nem kis számmal érkező szlovák, cseh, morva és német nemzetiségű munkavállalók jelentkezését, és alacsonyabb bérért felfogadták őket. A régebben itt dolgozó napszámosok sztrájkolása ennek következtében elveszítette jelentőségét. Ez ellen úgy védekeztek a napszámosok, hogy a Dunába dobták a betolakodó és az újonnan munkát vállaló napszámosokat. Szeptember 16-a körül 49 egy három forintért munkát vállaló napszámost dobtak a Dunába. A városi hatóság a napszámosok bérének rendezésére sürgősen felszólította a gabonakereskedőket, mert egyre veszélyesebbnek látta a Duna-part eseményeit. Győr kereskedő burzsoáziája a szigorú fellépést követelte a hatóságtól, a béreket nem kívánta rendezni. Figyelmét mindenesetre a vártnál jobban lekötötték a kikötő eseményei, és a bővülő üzleti lehetőségek miatt mindinkább hidegen hagyta a megyei önkormányzatot hangoztató liberális nemesség, az értelmiség és a kézműiparosok mozgalma. Az Októberi Diploma fogadtatása Az október 20-i császári diploma szövegéről — kivonatoltan — a sajtó útján szerzett tudomást a nagyközönség. A jogtudományban járatos liberálisok és radikálisok újabb jogi vitákba kezdtek a diploma egyes pontjainak értelmezésében. A „birodalom jogi állásáról", valamint az „ismét felélesztett szerkezetekről" írt császári elhatározások első olvasásra a megnyugtatás erejével hatottak. 50 A megye „közönségére" azonban nem hatott annyira nyugtatólag, mint ahogy azt Benedek táborszernagy írta október 21-én „Magyarország népeihez: Az ország óhajtásai teljesedve vágynak. Ö cs. k. Apostoli Felsége az Ország törvényes alkotmányos szerkezeteinek visszaállítását megparancsolni méltóztatott." 51 Az al46 GyK 1860. június 24. 51. sz. 201. 47 GyK 1860. augusztus 23. 68. sz. 272. 48 GySmL:l Megyehatósági elnöki iratok 1067/1860. 49 GyK 1860. szeptember 16. 75. sz. 299. 50 GySmL:l Megyehatósági elnöki iratok 1092/1860. 51 Uo. 278
