Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető csontvázas sírjai
Szórványként ismertetett félgömb alakú szürke csészénknek kissé nagyobb méretű, de alakra és anyagra megfelelő változatait az auqincumi Kiscelli úti műhelyben gyártották, amely 120-ig működött 36 . Bögrék, poharak Az ismertetett darabok közül a legjellegzetesebb a tojás alakú, kőporos díszítésű példány, mely a temető hamvasztásos sírjaiban is megjelent 37 . A típus az I. sz. második felétől a II. sz. végéig gyakori 38 . A 18. sírból előkerült barnásszürke bögre a római kerámiában meglehetősen szokatlan. Füle hiányzik, így alakja alig rekonstruálható. Nem lehetetlen, hogy egészen késői római, esetleg V. sz.-i sírból való (kísérőlelete, a vasolló, sajnos, szintén nem korhatározó), mindenesetre sem a temető többi római sírjával, sem a kelta temetkezésekkel nem látszik egykorúnak. A sötétszürke füles bögre kifejezetten késő római típus, csaknem minden III— IV. sz.-i temetőben előfordul. A fémmázas, sárgászöld, egyfülű bögre viszont semmiképpen sem sorolható a késő római mázas edények közé. A fehéres agyag, a máz színe és minősége, a barbotin patkódíszek egyaránt a II. sz.-i díszkerámia körébe utalják darabunkat 39 . Fületlen, szürke, körte formájú bögrék a kora római korra általánosan jellemzők. A temető hamvasztásos sírjaiban is gyakoriak 40 . A temetőből előkerült amforákat a szakirodalom közép-itáliai borosamforaként tartja számon, utolsó ismert datálásuk a 130 körüli időkre tehető 41 . Mécsesek Biztosan csontvázas sírból származó mécsest mindössze hármat ismerünk. A 2. sírból egy Iványi XV. típusú, a 13.-ból egy XV. és egy XVI. típusú példány került elő. A XV. forma Iványi szerint az I— II. sz.-ra jellemző, a XVI. pedig az I— II. sz. fordulójára 42 . A szórványos darabok közül az I. típus 3. variánsából (volutás) 5 db van jelenleg a múzeumban, a XVI. típusból egy, a XVII.-ből egy (Lovas még 19 db-ot ismertet), a XX. típusból egy, a XXII.-bői szintén egy példány azonosítható. Ez utóbbinak kálváriái lelőhelye bizonytalan. Korhatározás szempontjából a XVII. típus nem jöhet számításba, mert ezt az I— IV. sz.-ig használják 43 . Az 1/3, a XV., XVI. és XX. forma a kora római időkre a II. sz. végéig jellemző, a XXII. viszont késő római lelőhelyeken, főként mázas változatban fordul elő 44 . 36 Sz. Póczy K., Die Töpferwerkstätten von Aquincum, AAH VII (1956), 86., 4. á. 1. 37 T. Szőnyi E., Arrabona 15 (1973), 37., 63. j. 38 F. Oelmann, Die Keramik des Kastells Niederbieber 9. Szerinte ez a díszítési mód a II— III. sz. fordulóján nem halad túl. 39 B. Thomas E., Arrabona 3 (1961), 18. Hasonló jellegű darabok Aquincumból ismertek: Nagy L., Zöld zománcos római dísztál, Bp. R. XIV (1945) 285. sköv., Kába M., Az auqincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában, Bp. R. XVI. (1955) 286., 21, kép 1—3. 40 T. Szőnyi E., Arrabona 15 (1973) 37., 64. j. analógiák. 41 M. H. Callander, Roman Amphorae, London 1965. 9. 2. forma. 42 Iványi D., Lampen 16. 43 Iványi D., Lampen 19. 44 Iványi D., Lampen 20—21. 26
