Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető csontvázas sírjai
A szórványleleték között tárgyalt egyfülű, gömbtestű korsó analógiái szintén főként hamvasztásos sírokból kerültek elő 27 . A II. sz. végénél későbbre datálható példányt nem ismerünk. Sávos, fogaskarcolt díszítése másik szórványkorsónkat is erre az időre határozza meg. Tálak, tányérok Sigülata. A csontvázas sírokból két sigillata tál van gyűjteményünkben. A darabokat Gabler D. feldolgozta 28 . A 11. sírból előkerült példányt La Graufesenque-ban gyártották, a MERCATO—BIRACIL—VITÁLIS csoporthoz köthető, előállításának ideje Vespasianus—Domitianus kora. A 20. sír Drag 37-es tálja szintén a La Graufesenque-i műhely terméke Domitianus uralkodásának idejéből. Tányéraink igen általános típusúak, szinte minden pannóniai lelőhelyről ismertek. A 15. sírból előkerült vörös festésű példány analógiáját a temető hamvasztásos sírjaiból is ismerjük 29 , a típus általában a kora római időkre jellemző. A 26. sírból származó, az előbbihez hasonló formájú szürke tányért inkább a későbbi időkre tartják jellemzőnek, de II. sz.-i előfordulásukat is ismerjük 30 . Az 1. sír háromlábú tálja korban csak tág időhatárok között helyezhető el. Általánosan ismert a pannóniai I— II. sz.-i temetőkből 31 . A szórványleletek között elsőként említett tál különleges, analógiáját sem forma, sem díszítés tekintetében nem találtuk a pannóniai anyagban. Datálására az egyetlen támpontot a vörös, kissé fémes bevonat nyújtja, mely az I— III. sz.-ra jellemző 32 . Drag 35-ös sigillatát utánzó tálacskák a szórványanyagból vörös festésű és márványozott változatban ismertek. Tekintve az előkép gyártási idejét 33 , az utánzatok nem készülhettek előbb az I— II. sz. fordulójánál. II. századi használatukat a márványozott festési mód is valószínűvé teszi. Eddigi ismert pannóniai előfordulási helyeik szintén erre az időre utalnak 34 . Csészék ' A 19. sírból előkerült szürke, ún. észak-itáliai csészének és általában ennek az edénycsoportnak a használati ideje területünkön az I. sz. legvége és a II. sz. első fele 35 . 28 Gabler D., Arrabona 9 (1967) 38—39. 29 T. Szőnyi E., Arrabona 15 (1973) XIII. t. 7. 37. o. 56. jegyzet, előfordulási helyek, korhatározás. 30 Kiss A., A mezőszilasi császárkori halomsírok, AÉ 84 (1960) 41. I. és III. halomból, analógiák, elterjedés, datálás. 31 T. Szőnyi E., Arrabona 15 (1973) 35., 40—43. j. 32 Uo., 39—40., 78. j. 33 Gabler D., Adatok az itáliai barbotinos sigillaták kérdéséhez, Arrabona 6 (1964) 5—17. : 34 Bonis Ê., Edényművesség XXI. t. 39. Ptuj, Veronek-föld (Domitianus középbronzával), Dernovo, Stenjevac, Marburg, Szombathely, Keszthely-Űjmajor, Alsóbörzsök, Eisenstadt, Carnuntum, Wien lelőhelyeket említ. Ismerjük még Vasasról szórványként [Fiilep F., A vasasi koracsászárkori temető, JPMÉ 1958 5. a. 5/23], Kékesdről a 29. sírból [Sz. Burger A., A kékesdi kora-császárkori temető, AÉ 93 (1966), 4. kép, 29/3. á.] a vörös festésű változatot. A márványozottat Ptujból és Carnuntumból említi Bonis (Bonis E., Edényművesség, XXI. t. 40.). 35 T. Szőnyi E., Arrabona 14 (1972) 25. 2ô
