Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Szentmihályi I.: Történeti események tükröződése a Fertő vidéki néphagyományokban
D (Az ártatlan nők pusztulása) A mondának 1851 óta több közlése és változata ismeretes, melyeket külön tárgyalok. Lényege 4 : A Fertő tó helyén egykor teremékeny völgy volt, Mädchental (Leányvölgy) faluval. Ide jött egyszer a fraknói vár ura, és elcsábította a falu legszebb leányát, Máriát, aki őt egyszerű vadásznak vélte. Szolgája, Sámuel azonban elárulta kapcsolatukat a várúrnőnek, aki erre bosszút forralt. Miután férje háborúba vonult, kíséretével és Sámuellel a faluba jött, s Máriát anyjával együtt elfogatta. A két nő hiába bizonygatta ártatlanságát. A várúrnőtől felbérelt parasztok ellenük vallottak, így volt jogcíme a halálos ítéletre. Mária anyja megátkozta a vérszomjas várúrnőt és a hamisan valló parasztokat. Majd a falu tavába vetették őket, ahol megfulladtak. — Másnap reggel a tó vize feltűnően megduzzadt. A két holttest a vízen úszott. A megrémült, bűnbánó parasztok eltemették őket, de a víz egyre növekedett, így az embereknek el kellett hagyniuk falujukat. A többi bűnös is elnyerte méltó büntetését: a várúrnő megőrült, Sámuel pejdig a tóba fulladt. A háborúból visszatért várúr a tó közelében Frauenkirchen (Boldogasszony) kolostort alapította, azután Rómába zarándokolt bűnbocsánatért. A Madchentalból menekült parasztok új települést (Neusiedl = = Nezsider) hoztak létre a tóparton, mely éppen új voltáról nyerte a nevét. Idővel a régi falu templomtornya is eltűnt a vízben, a Fertő helyén állott nyolc településsel együtt. Évszázadokkal később megtalálták a Fertőben az egykori templom harangját. E (A fertőhomoki népszokás oka) A fertőhomokiak fogadott ünnepüket elhanyagolták, fogadalmukat megszegték, erre isteni figyelmeztetésben részesültek. Azóta ismét megtartják az ünnepet. A figyelmeztetés többféle formája közül az egyik adatközlő a Fertő rendkívüli megduzzadását, áradását említi. 5 * # * A Fertő tó keletkezését tárgyaló valamennyi főbb (A—E) mondaváltozaton áthúzódik az a motívum, hogy a Fertő helyén egykor szárazföld volt, ahol emberek éltek falvakban (A, D), volt itt vár (A, B) — vagy egy távolabbi vár ura kapcsolódott e területhez (D) —, templom (A, D) stb. Az itt lakók bűnös életet éltek, ezért „isteni büntetésként" keletkezett a Fertő, mely elöntötte a területet (A, C, E) és a telepeket (A, B, D). Jó száz évvel ezelőtt élénk vita folyt arról, hogy a monda elpusztult telepeket tárgyaló része történetileg hiteles-e vagy sem.. Drinóczy György nem kételkedik abban, hogy a Fertő elöntötte az általa felsorolt öt helységet. 6 Pesty Frigyes 1865^-ben még vitathatatlan ténynek állítja, hogy a Fertő legalább öt települést elnyelt. 7 Röviddel ezután Nagy Imre meggyőzően bizonyítja, hogy a több települést elpusztító nagymérvű áradás nem bizonyítható, de nem is valószínű, tehát az elsüllyedés csak mese, költemény, nem pedig történeti tény. 4 MPL. i. m. 142—143., 91/1. sz., a „Der Neusiedler See" c. monda I. sz. változata. Jegyzetei, melyekben utal az 1851. évi első közlésre i. m. 159. 5 Hetény J., Fogadott ünnep és mondája Fertőhomokon. Eth. LIX (1948) 151—155: 154. 6 Drinóczy i. m. 15. és 569. 7 Pesty F., Elsülyedt falvak a Fertő mentén. Vasárnapi Űjság, 1865. jan. 8. 216
