Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Szentmihályi I.: Történeti események tükröződése a Fertő vidéki néphagyományokban
A part menti települések életét károsan befolyásoló áradásokat azonban valószínűnek tartja. 8 A korábbi felfogás ennek ellenére szívósan élt a köztudatban: Nagy Imrének még 1883-ban is meg kellett ismételnie korábbi érveit, kiegészítve azzal, hogy a XIII— XIV. században nem is voltak az állítólag elpusztultakkal azonos nevű települések. A XIV. század közepétől azonban lehetségesnek tart nagyobb áradásokat, melyek a part menti telepeket elönthették. 9 — Kétségtelen, hogy a Fertő vízszintje — geológiai okokból — gyakran és jelentősen változik; ez a tény egyrészt a part menti települések élete szempontjából sem volt közömbös, 10 másrészt az is lehetséges, hogy egy-egy száraz periódusban az ember (épületeivel is) bemerészkedett az átmenetileg kiszáradt tómederbe. 11 Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a Fertő által elöntött több települést feltételezni sem a történeti adatok alapján, sem mondánk vándormonda jellege alapján nem indokolt. Két szempontból azonban nem érdektelen az egykori vita: egyrészt megmutatja, hogy ez a végső soron néphitre visszanyúló hagyomány milyen erővel élt még a történészek körében is; másrészt néhány korai adatot hozott magáról a mondáról (Drinóczy és Pesty). Erősek voltak tehát a korábbi nézet gyökerei, melyek részben közvetlenül a népmondából eredtek. Pesty — véleménye alátámasztásául — megemlíti, hogy a nép „még most is regél elsüllyedt falvakról és a tó tiszta hullámaiban a falu tornyát véli megkülönböztethetni, sőt a templom harangozását is hallja olykor alkonyatkor". 12 Nagy Imre, amikor megcáfolja Pestyt, egyben utal arra is, hogy közvetlen a Fertő mellett nőtt fel, így ,,az itt hallott néphagyomány"-ban, „a Fertő vidékén a nép ajkán élő hagyomány"-ban (elöntött falvak) eddig maga is hitt. Megemlíti, hogy „A fertővidéki nép szájából hallhatók továbbá a következő hagyományi adatok:" a Fertőben temetőt találtak; apadáskor a falvak templomtornyainak csúcsai meglátszanak; a fertőszéplaki templomban egy a Fertőben talált harang van stb. 13 E néhány, 1860-as évekből való adat is arra vall, hogy a Fertő által elöntött falvak mondája mélyen élt a Fertő körüli nép tudatában. Gyökeres népmonda ez, amit alátámaszt e típus széles körű — hazai és külföldi — elterjedtsége, ahol mint a tavak keletkezését magyarázó vándormonda gyakran felbukkan. 14 Szárazföldi változatai a nem a vizekbe süllyedt telepek8 Nagy I., A Fertő régi áradásai. Sz III. (1869) 690—708. 4 9 Nagy L, Sopron múltja. Sz XVII. (1883.), pótfüzet (728. k.) 12—52: 37, 39. 10 A vízszintváltozást szinte a Fertővel kapcsolatos összes dolgozat megemlíti. EzeKből csak a szorosan földrajzi jellegűekre utalok: Bulla B., Magyarország természeti földrajza (Bp. 1962.) 270. — Kogutowicz K., Dunántúl és Kisalföld... II. (Szeged, 1936.) 268. kk. — Hatását a part menti telepekre részletesebben tárgyalja Mihály P., Régészeti kutatások a Hanságban, I—II. SSz XXV. (1971) 17—28, 109—117.: 110. és Nagy }., 1869. 701. 11 Bulla B., i. m.; Nagy L, 1869. 703, 707. — Ezt látszik alátámasztani az a két XVIII. századi: 1733. évi és 1770—1775 közötti térkép is, mely Nezsidertől délre templomromot jelez a Fertőben. [Ulbrich, K., Eine untergegangene Ortschaft im Neusiedlersee. Burgenländische Heimatblätter 23. (1961) 63—69.] Valószínűbb azonban, hogy a térképes ábrázolás és szöveges magyarázata inkább a népmonda korai létének egyik bizonyítéka. 12 Pesty F., i. m. 13 Nagy I., 1869. 690. kk. 14 Szendrey Zs., Magyar népmonda-típusok és tipikus motívumok. Eth. XXXIII. (1922) 45—64., a XI. csoportban („Forrásmondák"), a 84. sz.-nál („Sülyedés") kb .20 ilyen hazai mondára utal. Azonos típusú a Balaton keletkezésének mondája, melyhez Relkoviö D., A Balaton keletkezésének mondái. Eth. XXVII. (1916) 281—293. több külföldi — délszláv, osztrák, német, stb. — analógiát sorol fel. 217
