Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Salamon N.: Lyka Károly és a győri képzőművészet
lemmel, az irányítást meghatározó elvekkel, nézetekkel való elégedetlenség miatt jutottak el a szakítás gondolatáig. A nevezetes dátum közeledte, látszólag, egy időre egyesítette a tagságot. Több ülés után, 1929 októberében a választmány elnöke „határozatilag kimondotta, hogy a társulat jubiláris ünnepélyét megrendezi". 39 Eldöntötték azt is, hogy emlékkatalógust készítenek, előadót kérnek fel, s megrendezik a jubileumi kiállítást a Royal szálló gobelintermében. A katalógusban való publikálásra több neves szerzőt kértek fel. A szakembereket Lyka Károly, dr. Somogyi Antal, dr. Mihályi Ernő és Nádai Pál képviselte. A társulat életéről és a győri művészet problémáiról dr. Kató Sándor, Űjlaki Géza újságíró és Schima András iparművész készített írásokat. Lyka Károly gyorsan válaszolt a kérésre. Levele — amelyet a társulat „tekintélyes elnökségének" címzett — érdekes adalék a győri képzőművészet történetéhez, érdemes a Lyka-életmű kutatóinak s a Liezen-Mayer munkásságával foglalkozóknak figyelmére, ezért közöljük teljes terjedelmében: „Nagyon tisztelt Elnökség, — nagybecsű kívánságára egy rövid, győri vonatkozású cikkecskét fogok küldeni néhány nap múlva a katalógus számára. Címe lesz: A másik Liezen-Mayer. Szó lesz benne egy egyébként ismeretlen festőről, akitől 1850-ben készült festményt ismerek, ezzel az aláírással: Licenmeier. Csak azért értesítem a választott tárgyról, nehogy olyasmit írjak meg, amit talán más valaki is megír az önök katalógusa számára. Ilyen véletlen bizony megeshetik. Kiváló tisztelettel Lyka Károly." 40 A véletlen nem tartogatott semmilyen meglepetést. Sőt! A tanulmány megérkezett és napvilágot is látott nyomtatásban. 41 A benne foglalt, adatokra támaszkodó feltevések érdeklődésre tarthattak számot a szakmai körökben. Ennek ellenére, a két hasonló nevű festő létezésének problémáját Lyka határozott felszólítása és kívánsága ellenére sem kísérelte megoldani senki. Nem érintette a kérdést a később Liezen-Mayer életét feldolgozó Dénes Tibor 42 és Csányi Károly 43 sem. A helyi művészettörténet művelőit — dr. Somogyi Antalt és dr. Mihályi Ernőt papi voltukból adódóan — a keresztény-nemzeti művészet múltjának és jelenének alakulása foglalkoztatta. A kívánság: „Érdemes volna a kérdéssel a győri kutatóknak foglalkozniuk." 44 — visszhangtalan maradt. Lassan feledésbe is merült a kis írás, mert a teljességre törekvő 1955-ös Művészettörténeti Irodalom Bibliográfiájában sem találtuk nyomát. A jobb sorsra érdemes dolgozatra tehát homály borult. A kapcsolatokat meleg szívvel ápoló művészeti író azonban nem feledkezett meg győri pártfogoltjairól. A feltűnő külsőségeket sem nélkülöző jubileumi díszközgyűlés és kiállítás után újra részletes beszámolót készített művészeti folyóirata számára. Rendszeres rovatában most is egy teljes hasábot szentelt a tízéves évfordulóját megért műpártoló társulatnak. 39 XJM KA 411—74. 40 XJM KA 418—74. 41 Az idézett Emlékkatalógus. 17—19. o. 42 Liezen-Mayer Sándor győri tanulóéveihez (Győri Szemle 1931. 1—3. sz. 55—57. o.) és Liezen-Mayer Sándor (Győri Szemle 1932. 1—3. sz. 8—25. o.). 43 Liezen-Mayer Sándor emlékezete; Győr, 1940. 44 Az Emlékkatalógus idézett cikke; 19. o. 14 Arrabona 16. 209
