Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Salamon N.: Lyka Károly és a győri képzőművészet

késsé és művészivé teszik. Kiemelte azokat a fontos tényezőket, amelyek szerint egy művészi alkotást bírálnunk kell. Majd befejezésül az egyéni intuíciót fejtegette, mint a művésznek azt az egyéni sajátosságát, amellyel mondanivalóját valamely képen, szobron vagy műtárgyon kifejezésre juttatja és alkotásának értéket ád."

35 Győri tartózkodása alatt, sokirányú érdeklődésétől ösztönözve igyekezett Lyka Károly megismerkedni az itt élő alkotóművészekkel. Ezekben az években két festő vitt hivatalos támogatás birtokában vezető szerepet. Mindketten műteremhez jutottak az új városi bérházakban, s éltek az alkalommal, hogy helyzeti előnyüket érvényesítsék. Pandúr József (1088—1943) a Bailó-stúdiumok után történelmi tablókkal kísérletezett. Később az egyházi művészet vonzásába került. Elsajátította a barokk mesterek (Tróger, Maulbertsch stb.) kompozíciós módszereit, festői modorát, s a neobarokk irányzat szellemét követve számos észak-dunántúli templom belső dekorációját készítette el a rendelők teljes megelégedésére. A társulat alapítói közé tartozott, aki a kiállításokon rendszeresen aktív szerepet játszott, bár képeinek többsége a „mindennapi ízlés fogyasztására készült".

36 Lóth József száraz festői modorban — a naturalizmus útját követve festette a város, a környék motívumait, az „előkelőségek" portréit. Jellegzetesen a kispolgári életvitelt szolgálta munkáival, intim tájaival, hamis nyugalmat őrző vásznaival. Nem lehet tudni, mi ragadta meg Lyka figyelmét s mennyire cselekedett belső indíték nyomán, amikor e két festőt szemelte ki arra, hogy írjon róluk. Másfél évvel nevezetes előadása után egy postai levelezőlap tanúsítja, hogy kapcsolatait tovább ápolta a város képzőművészetével. Pandúr Józsefnek címzett soraiból ugyanis kiderül, hogy a kérésére „küldött adatokat s a képeket" megkapta. Lóth „úr" is sietett eleget tenni a felkérésnek, s elküldte levelét. A kritikus siet megnyugtatni mindkettőjüket: „Valamennyit fel fogom használni."

37 Ennek azonban nem sikerült kézzelfogható nyomát találni. Ugyanakkor megjegyzem, hogy az ugyancsak itt dolgozó Békéssy Leó sokkal eredetibb tehetség s egyénibb utat járó alkotója volt a városnak, de szerényen meghúzódott a háttérben. Talán ezért kerülte el Lyka Károly figyelmét. Három dokumentumról érdemes még szólnunk, a gyümölcsöző kapcsolat nyomait kutatva. Ezek a tízéves jubileumot megülni készülő társaság ünnepi katalógusával kapcsolatosak, de a Liezen-Mayer-probléma felvetése túlmutat a város és Lyka Károly jó viszonyán. Egyben ismételten rávilágít a kutató tudós lovagiasságára, mert felvetett egy problémát, de megoldás keresését rábízta a városban élő kutatókra, tollforgatókra. Ezzel is a művészeti élet kibontakozását szerette volna elősegíteni.

38 A nagy eseményre készülőben a társulat vezetőségének sok nehézséggel kellett megküzdeni. A gazdasági válság éreztette hatását, sokan kiléptek anyagi okokra hivatkozva a tagok sorából. Annak jelei is felbukkantak, hogy a közigazgatási pozícióharc nem kerülte el az egyesületet sem. Egyes tisztségek képviselői sűrűn cserélődtek — a városházán s a közéletben bekövetkező jobbratolódásnak megfelelően. Nem csekély azoknak a száma sem, akik a társulati szel35 DH 1927. III. 1. sz. 36 Dr. Jenéi F., Pandúr József-emlékkiállítás katalógusa; Gvőr (1943) 4. o. 37 XJM KA 954—74. 38 A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat Emlékkatalógusa 1919—1929. Győr (1929) 17—19. o. 208