Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Timaffy L.: Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig

A kunszigeti vizsgált családokat is megviselték a háború és az utána követ­kező kezdeti nehézségek. Szép állatállományuk majdnem teljesen elpusztult. Néhány megmaradt beteg lóval és tehénnel kezdték meg az újjáépítést. Azelőtt gépesítésre nem gondoltak, állati igaerővel művelték földjeiket, s így most nagy gondot okozott a tekintélyes földterület ellátása. Minden igyekezetükkel sikerült azért talpra állniuk. Ezután azonban a személyi kultusz okozott újabb szenvedé­seket. Kuláklistára kerültek. Hiába volt minden igyekezetük, komoly szaktudá­suk, az egyre sokasodó követelményeknek nem tudtak megfelelni. A szép gazda­ságok csak vegetáltak. Valósággal menekültek a fojtogató gondokat okozó túlzott nagyságú birtokterülettől. Egyikük koholt vádak alapján még börtönbe is került rövid időre, aztán kiengedték. Zaklatásaik csak 1953-ban szűntek meg. Űjult erő­vel fogtak munkához és kisebb területen ugyan, de a gazdaságok újra felvirág­zottak. A szocialista községgé alakuláskor, 1959-ben csak erős agitációra lettek a szövetkezet tagjaivá. De csak az idős családfők. Gyermekeik tanultak és a városban helyezkedtek el. Csupán egy fiú tért vissza a faluba brigádvezetőnek mezőgazdasági technikumi érettségi után. így jutottak el vizsgált családjaink a régi nagycsaládi szervezetből a szocia­lista közösségbe. S mai életük a fejlődés, az emberi haladás legszebb bizonyítéka. Ezért nézzük még meg, hogyan élnek ma? A lipótiak életszínvonala talán a legmagasabb, híressé vált termálvízfűtéses kertészetük révén. Mindkét család új házat épített az árvíz után. Az új házban új bútor, mosógép, jégszekrény, palackos gáztűzhely, rádió és televízió. Üjság mindegyikhez jár, sőt folyóirat is, a férfiaknak a Képes Sport, a Kertészet, az asszonyoknak a Nők Lapja. Szeretnek olvasni, négy-öt könyvet is vásárolnak évenként. Munka után megfürdenek a tsz termálstrandján, úgy mennek haza. Az asszonyok már évek óta nem főznek otthon, csak vasárnap. Hétközben ked­vezményesen étkezik a egész család a tsz konyháján. így jobban jár a tsz is, mert a főzés helyett a kertészetben dolgoznak a nők, és átlagosan óránként 30 Ft értéket állítanak elő. De jobban járnak az asszonyok is, mert két órai bé­rükért hat ebédet kaphatnak. Ugyanilyen hasznos meggondolásból közösen, nagy­üzemi módon művelik már a háztáji földet is. A kapálgatás helyett a közösben dolgoznak, ezalatt keresnek és a közösségnek is hasznot hajtanak. A közösben nagyüzemi módon művelt háztáji földnek nagyobb a tiszta hozama. így ismét jól járnak mind a ketten: a közösség is, egyén is. A szocialista közösség fölénye lemérhető itt úgy is, hogy minden tagra 4,5 kh termőterület jut. Ekkora földön a legjobb egyéni gazdálkodással sem lehetne az évi 34 000 Ft-os átlagjövedelmet megtermelni ! 4 A cikolaszigeti, ásványi családjaink szintén új házban élnek. Van új búto­ruk, gáztűzhelyük, televíziójuk. A fiatalok motorkerékpáron járnak munkahe­lyükre, a telepes családnak pedig autója van. — A rábacsécsényi család most készült a régi házat felújítani. Az apa meghalt néhány éve, de felnőttek az uno­kák, egy közülük tanárnő lett, és nem is gondolnak már a régi, nyomorúságos életre. Kunszigeten is új házak épültek a régiek helyére, fürdőszobával, polgári ké­nyelemmel. Az évi jövedelem eléri a 40 000 Ft-ot, és gépkocsi áll a garázsban. Az idős családfő sem sajnálja már a régi ,.magamuraságát". Meggyökeresedtek családjaink az új közösségben. S az anyagi jóléttel együtt változott szemléletük is. „Régen csak búcsúkor, meg nagy ünnepen lakhattunk 4 Timaffy L., A lipóti Petőfi Tsz története. Győr, 1973. 197

Next

/
Thumbnails
Contents