Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Timaffy L.: Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig

CSALÁDI GAZDÁLKODÁSTÓL A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉGIG (Paraszti átrétegeződés a Kisalföldön) Korunk a gyors társadalmi átalakulás korszaka. A termelőerők, a technika fejlődése, a civilizáció olyan változásokat idézett elő az emberek életében, ami egy-két emberöltő alatt társadalmi átrétegeződéshez vezetett. Ebből a társadalomátalakulásból a falu sem maradhatott ki. A mai idős adatközlőink életén át lemérhető a parasztság teljes átrétegeződése a falusi életforma megváltozásával összhangban. A néprajzkutatásnak fontos feladata korunkban — érintkezve a szociológiával — ennek a gyors átalakulásnak rögzítése a történelem számára. Az új ágazatnak, amit ethnoszociográfiának nevezhetnénk, országosan figyelemre méltó irodalma bontakozik ki.

1 Ehhez szeretnék a Kisalföldön végzett kutatásaim eredményével csatlakozni. A Szigetközben, Rábaközben, a Győri síkságon vannak még olyan idős adatközlőim, akik életüket a nagycsaládi közösségben kezdték, majd.folytatták a kiscsaládok egyéni gazdálkodásában és ma, öreg napjaikat a szocialista közösségben, a tsz-ben élik. Életforma-változásaikat nem elszigetelten, hanem a paraszti élet teljességében kell vizsgálnunk. A régi nagycsaládi életforma nemcsak az ősi nemzetségrendben gyökerezik, hanem a Kisalföldön földrajzi adottságokra is visszavezethető. A vizek, felszíni adottságok szűk lehetőségei között kialakult kis határú falvakban a szaporodó lakosság kis telkeken, közös házakban, „egy kenyéren" zsúfolódott össze. Fel1 Tagányi Z., A magyar falu társadalmi és gazdasági kérdései. Bibliográfiai áttekintés. Bp. 1972, MTA Kut. Int. Balassa I., Die Agrarethnographen... Ethn. 1971. Bálint S., Rokonságnevek és kapcsolatok Szegeden. MNyr. LXXVII. (1953) 241—245. Fél E., A magyar népi társadalom életének kutatása. Bp. 1948. Gunda B., Mai valóság egy mai faluban. Alföld XXII. (1972). Gunst P., Az agrártörténet Magyarországon 1945 után. Magyar Mezőg. Múzeum Közleményei 1965—66. Gyimesi S., A kapitalizmus és a parasztgazdaság. Ethn. 1968. Hoffmann T., A magyar tanya és a hagyományos mezőgazdaság üzemszervezetének felbomlása. Ethn. 1967. Juhász A., Család és munkaszervezet. Tápé története és néprajza 225—241. Tápé. 1971. Király P., A parasztság felbomlásának néhány kérdése a XX. sz. elején. Sz. 1953. Morvay J,, A had és nemzetség fogalmának körülhatárolása. Ethn. 1966. Orosz I., A parasztság rétegződésének vitás kérdései. Világtörténet 1964. Sárfalvi B., A társadalmi átrétegződés és a mezőgazdasági munkaerőhelyzet. Földr. Ért. 1965. Szabó L., Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX—

XX. században. Szolnok, 1968. Tálasi I., A magyar nép anyagi kultúrája Európában. MTA Nyelv és Irodalmi Osztályának Közleményei 21, 1964. Tagányi Z., Paraszttársadalom és indusztrializáció. Ethn. 1971. Vörös A., A paraszti termelőmunka és életforma jellegének változásai a Dunántúlon. TSz. 1966. Zára T., Jelenkori népvándorlás. Gondolatok a parasztság átrétegződéséről. Valóság 8.1965. 189