Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Barsi E.: Bartók gyűjtötte népdalok a mai Jobaházán

Valósággal lázban ég. Levelét is így írja alá: „Gyűjtői hévvel üdvözöl.. ." Valósággal sajnálja az időt a gyakorlástól. Csak gyűjteni szeretne. Szinte fáj, hogy koncertezni hívják Pozsonyba. „Nagyon kelletlenül jött ez a szereplés. Fél év óta alig zongorázom valamicskét: most két hét óta ugyancsak neki kellett látnom, hogy ujjaimat az ismert értéktelenségek eljátszására kényszerítsem. Gömör megyébe a híres Gerlice-pusztára vitettem zongorát. Sehogysem ízlett a gyakorlás, — a rosseb egye meg! Szerettem volna minél több dalt gyűjteni... Roppant érdekes dolog, főleg a fonografálás." — írja Dietl Lajosnak. A népdalgyűjtés láza, íme, messze űzte az elhagyatottság érzését. Boldog és erős. Fáradhatatlan. Ilyen érzésekkel érkezik megyénkbe 1906 nyarán. Sajnos, megyénkbeli gyűjtésének körülményeiről, részleteiről alig tudunk valamit. Akik ma 80 évesként élnek, akkor 16 évesek voltak. Mivel nyár, dologidő volt, nem csoda, ha nem szereztek tudomást a faluban járó, dalok után kérdezősködő, különös úriemberről. Az a Koczor Ferenc tanító, aki 1969 nyarán utolsó tanúként beszélt a győri Xántus János Múzeum által szervezett néprajzi gyűjtőexpedíció tagjainak Bartók jobaházi gyűjtéséről, már nem él. Nyilatkozatáról akkor megjelent ugyan egy cikk a Kisalföld c. lapban, de magnetofonfelvétel, pontos lejegyzés sajnos nem készült róla. E szerint szekérrel jött ki Bartók Jobaházára egy másik ember társaságában. Elsősorban gyermek játékdalokat keresett, de nem nagyon talált, így jegyzett le más dallamokat. Átnézett a szomszéd faluba is. Ezt a szomszéd falut Koczor Ferenc Rábatamásinak gondolta. Bartók adatai alapján azonban tudjuk, hogy ez a szomszéd falu Bogyoszló volt. Koczor Ferenc visszaemlékezése azonban komoly kérdőjeleket vet fel számunkra. Téves magának a gyűjtésnek időpontja, melyet 1926-ra tesz. Lejegyzéseinek tanúsága szerint Bartók 1906-ban gyűjtött Jobaházán. Hogy még egyszer eljött volna ide 26-ban is, az Bartók életrajzi adatainak ismeretében kizártnak tűnik. Más gyűjtővel tévesztette volna össze Bartókot? Aligha. Személyleírása valóban Bartókra illett. Vagy gyerekkorában látta volna a gyűjtőt? Ez nem volna éppen lehetetlen, mert 1900-ban született Szilsárkányban, mely ott szerepel Bartók lelőhelyei sorában. Bár felesége szerint a 6 esztendős kis Koczor Ferenc Bartók ott jártakor nemigen lehetett otthon, mert árvaházban élt Budapesten. Talán hivatali elődjétől hallott Bartók gyűjtésének körülményeiről, s ezt adta tovább a néprajzosoknak, meg a Kisalföld munkatársának? Lehetséges, de nem bizonyítható. Mindenesetre ez az egyetlen szájhagyományban megmaradt adat, visszaemlékezés Bartók megyénkbeli gyűjtésének körülményeiről, még akkor is, ha hitelessége kételyeket támaszt bennünk. Biztos forrásunk ma erről a gyűjtésről csak a Néprajzi Múzeumban őrzött támlapanyag a gyűjtött dalok lejegyzésével. Hogy mennyire a kezdetén volt még Bartók ekkor a néprajzi gyűjtésnek, azt a lapok hiányos adatai is mutatják. Nem jegyezte fel pl. az adatközlők nevét, életkorát. így azt, hogy megyénkben kiktől is gyűjtött, sohasem fogjuk megtudni. Csak azt tudjuk, mit is jegyzett le Jobaházán. A Magyar népdal c. könyvében Bogyoszlóról gyűjtött 4 dalt említ meg. Közülük egy a már akkor is ritkaságszámba menő régi stílushoz tartozott. Ennek a 4 dallamnak azonban nyoma veszett. Szilsárkányban a Jobaházán is ismert két dalt jegyezte fel, jobban mondva a jobaházi lejegyzés mellé írta oda, hogy Szilsárkány. Tehát itt is ismerik. Fábián Pista balladájának lapján „Széplak (Sopron m.)" feljegyzés található. Később Bartók átvizsgálta fonográfhengerei alapján lejegyzéseit. Két másik dallam ugyancsak Széplak (Sopron m.) feljegy166