Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Barsi E.: Bartók gyűjtötte népdalok a mai Jobaházán

zését „Mikosszéplak (Vas m.)"-re javította ki, ezt az M. Sz. 837—1., 2. számú dal­lamot meghagyta Széplak (Sopron m.) felírással. Rajeczky Benjamin kétségbe vonja ennek az egy dalnak fertőszéplaki lejegyzését is, mondván, hogy egy dalért aligha mehetett ebbe a faluba. Mi mégis valószínűnek tartjuk a fertőszéplaki gyűjtését. Jobaházán és szomszéd falvaiban (meg Széplakon) ugyanis Bartók nem használt fonográfot, csak helyszíni lejegyzéssel élt. Pontosságára jellemző, hogy a tempót metronóm jelzéssel határozta meg még ezeknél a közvetlenül az adatközlő éneke után végzett helyszíni lejegyzéseknél is. írásmódja akkor még annyiban tért el a későbbi s ma is használatos for­mától, hogy a népies műdal leírásának elterjedt, megszokott módján, nyolcad alapú ritmusírással jegyezte le a népdalokat. Mivel ma a negyed alapú ritmus­írás használatos, a most is élő variánsokat így jegyeztem le, és az összehasonlítás megkönnyítése miatt a bartóki lejegyzéseket is ebben az augmentait formában idézem. Mikosszéplakon fonográffal gyűjtött Bartók. Ez is amellett szól, hogy másik gyűjtőút állomása volt ez a falu, mint a Sopron megyei falvak. Első lejegyzését a fonográf hengerek alapján később maga revideálta. Odaírta a hengerről az adat­közlő nevét, melyet megyénkben még figyelmen kívül hagyott. Pótolta a meliz­mákat. Kiigazította a lelőhely nevét Mikosszéplakra (Vas m.). A Fábián Pista balladájának lelőhelyeként azonban meghagyta a Széplak (Sopron m.) elneve­zést. Ha ennél a dalnál is téves lett volna a lelőhely megnevezése, Bartók bizo­nyára nem hagyta volna kijavítatlanul. Miért ment egy dalért Fertőszéplakra? Talán vonzotta ennek a falunak páratlanul szép népi építészete, s remélte, hogy ahol a népi kultúrának ilyen becses objektumai találhatók, ott bizonyára értékes népdalkincsre is akad. Esetleg még az is feltehető, hogy valamelyik Sopron megyei faluban talál­kozott széplaki adatközlővel, akitől az említett balladát lejegyezte, s a dal szár­mazásának helyeként Széplakot jelölte meg. Hogy valójában mint volt, ezt saj­nos már meg nem tudhatjuk. Ha az adatközlő nevét feljegyzi Bartók, talán biztosabb feleletet adhatunk erre a kérdésre. Mindenesetre Bartók helynévada­tát kell helyesnek elfogadnunk. Mit talált Bartók 1906-ban a mi megyénkben? Nem lelt különleges, ritka dallamokra. Bár több, mint fél évszázad elmúltával még napjainkban is bukka­nunk ezen a területen régi stílusú dallamokra, ezeket csak kivételesen jó nótás öregek tudják, és még náluk is csak hosszas kérdezősködésre kerülnek elő ilye­nek. Egyszeri, rövid látogatás alkalmával nyilván 1906-ban sem ezeket énekelték, még ha tudták is. Azokat a dalokat vették elő Bartóknak, melyek akkor legin­kább közszájon forogtak. Előszeretettel énekelték azokat a dalokat, melyekben falujuk, vidékük helynevei is szerepeltek. Ezeket ugyan országszerte ismerték, természetesen mindenütt saját helynévvel énekelve, mégis ezekkel akartak ked­veskedni a dalokat gyűjtő idegennek, helyi népdaloknak gondolva azokat. Jobáházi uccába, Cseresznyefa sorjába'. Három magyar gyerek sétál alatta, Sárga gombos barna kabát van rajta. „Jobaházi gyerek vagyok . ...", „Csak azt mondják a jobáházi asszonyok .. .", „Kisgartában végigmenni nem merek ...", „Szilsárkányi, szilsárkány! ucca .. ." meg: 167

Next

/
Thumbnails
Contents