Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Barsi E.: Bartók gyűjtötte népdalok a mai Jobaházán

zését „Mikosszéplak (Vas m.)"-re javította ki, ezt az M. Sz. 837—1., 2. számú dallamot meghagyta Széplak (Sopron m.) felírással. Rajeczky Benjamin kétségbe vonja ennek az egy dalnak fertőszéplaki lejegyzését is, mondván, hogy egy dalért aligha mehetett ebbe a faluba. Mi mégis valószínűnek tartjuk a fertőszéplaki gyűjtését. Jobaházán és szomszéd falvaiban (meg Széplakon) ugyanis Bartók nem használt fonográfot, csak helyszíni lejegyzéssel élt. Pontosságára jellemző, hogy a tempót metronóm jelzéssel határozta meg még ezeknél a közvetlenül az adatközlő éneke után végzett helyszíni lejegyzéseknél is. írásmódja akkor még annyiban tért el a későbbi s ma is használatos formától, hogy a népies műdal leírásának elterjedt, megszokott módján, nyolcad alapú ritmusírással jegyezte le a népdalokat. Mivel ma a negyed alapú ritmusírás használatos, a most is élő variánsokat így jegyeztem le, és az összehasonlítás megkönnyítése miatt a bartóki lejegyzéseket is ebben az augmentait formában idézem. Mikosszéplakon fonográffal gyűjtött Bartók. Ez is amellett szól, hogy másik gyűjtőút állomása volt ez a falu, mint a Sopron megyei falvak. Első lejegyzését a fonográf hengerek alapján később maga revideálta. Odaírta a hengerről az adatközlő nevét, melyet megyénkben még figyelmen kívül hagyott. Pótolta a melizmákat. Kiigazította a lelőhely nevét Mikosszéplakra (Vas m.). A Fábián Pista balladájának lelőhelyeként azonban meghagyta a Széplak (Sopron m.) elnevezést. Ha ennél a dalnál is téves lett volna a lelőhely megnevezése, Bartók bizonyára nem hagyta volna kijavítatlanul. Miért ment egy dalért Fertőszéplakra? Talán vonzotta ennek a falunak páratlanul szép népi építészete, s remélte, hogy ahol a népi kultúrának ilyen becses objektumai találhatók, ott bizonyára értékes népdalkincsre is akad. Esetleg még az is feltehető, hogy valamelyik Sopron megyei faluban találkozott széplaki adatközlővel, akitől az említett balladát lejegyezte, s a dal származásának helyeként Széplakot jelölte meg. Hogy valójában mint volt, ezt sajnos már meg nem tudhatjuk. Ha az adatközlő nevét feljegyzi Bartók, talán biztosabb feleletet adhatunk erre a kérdésre. Mindenesetre Bartók helynévadatát kell helyesnek elfogadnunk. Mit talált Bartók 1906-ban a mi megyénkben? Nem lelt különleges, ritka dallamokra. Bár több, mint fél évszázad elmúltával még napjainkban is bukkanunk ezen a területen régi stílusú dallamokra, ezeket csak kivételesen jó nótás öregek tudják, és még náluk is csak hosszas kérdezősködésre kerülnek elő ilyenek. Egyszeri, rövid látogatás alkalmával nyilván 1906-ban sem ezeket énekelték, még ha tudták is. Azokat a dalokat vették elő Bartóknak, melyek akkor leginkább közszájon forogtak. Előszeretettel énekelték azokat a dalokat, melyekben falujuk, vidékük helynevei is szerepeltek. Ezeket ugyan országszerte ismerték, természetesen mindenütt saját helynévvel énekelve, mégis ezekkel akartak kedveskedni a dalokat gyűjtő idegennek, helyi népdaloknak gondolva azokat. Jobáházi uccába, Cseresznyefa sorjába'. Három magyar gyerek sétál alatta, Sárga gombos barna kabát van rajta. „Jobaházi gyerek vagyok . ...", „Csak azt mondják a jobáházi asszonyok .. .", „Kisgartában végigmenni nem merek ...", „Szilsárkányi, szilsárkány! ucca .. ." meg: 167