Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Szőke B. M.: Leletmentő ásatás az ún. Teleki-laktanya udvarán
Összefoglalás Az ásatás során nem sikerült megtalálni a várost először körülvevő „magyar módra" épített erődítést. 53 Ennek okát a sorozatos beásásokkal megbolygatott rétegek használhatatlansága mellett talán azzal is magyarázhatjuk, hogy a kőbe, téglába átépítéskor a palánkfalat alapokig elbontották, s közvetlen helyére építették a kőfalat. Emellett árkunkkal esetleg éppen olyan szakaszt vágtunk át, mely a hadvonulások, erőszakos rombolások (1539. Enyingi Török Bálint, 1542. I. Ferdinánd 40 000 főnyi átvonuló serege 54 ) áldozatául esett, és végleges elbontása amúgy sem követelt különösebb erőfeszítést. Végül nem valószínű, hogyha cölöpöket találunk, az egyértelműen a „magyar módra" épült sáncvár maradványa. Wymes Ferenc (Montecuccoli parancsnoksága alatt Győr hadmérnöke) a korszerűsítések tényleges vezetője 1664. máj. 13-án 55 egy jelentésében írja, hogy „Győrött az alkalmatlan talajviszonyok miatt megkezdődött a szükséges cölöpözési munka", azaz a mocsaras, süppedékes győri talaj régészeti szempontból a palánkerődhöz hasonló jelenségeket is okozhatott. A problémát csak további, nagyobb felületet feltáró, mélyebbre hatoló ásatások tisztázhatják megnyugtatóan. 56 A téglából épült várfal egy szakaszát azonban feltártuk. Mennyit rekonstruálhatunk a feltárt maradványokból? A várfalakat még Pietro Ferrabosco 8 öl magasra építette, s ezen később sem változtattak. A korszerűsítés csak a falak előterét növelte a Vauban-féle rendszerben pajzsgátakkal, félholdakkal, szarvművekkel stb. 57 Pfannl J. eszményi távlati képében Győr várának déli frontjáról az 1680 körüli időkből 58 az árok fölé 12 m-re magasodik a várfal. Rekonstrukciójában Pfannl a várfal mögött széles földtöltést képzel el, amelyet — úgy tűnik — egy hátsó fallal támasztottak meg. A földtöltés mintegy 8—10 m széles lehetett. Kutatóárkunk ezen a szélességen túlnyúlt, azonban sem falra, sem annak kiszedett helyére, vagy valamilyen más jellegű támasztórendszerre nem bukkantunk. Hogy mégis lehetett ilyen, arra utal talán Szőke B. egy 1958-ból származó jelentése. Ezek szerint csatornaépítés közben a volt Teleki-laktanya Gorkij utcai kiskapujánál, az úttest közepén haladó árokban két helyen régi falrészek váltak láthatókká. „Az egyik falrész, a laktanyaépület kiskapuja melletti sarkával egy vonalban — csonka, a másik falrész, mely az előbbitől kb. 6—7 m-nyire az Árpád út irányában látható, keresztben halad át az úttest alatt, s a csatorna árkával keresztben elvágták. Az előbbi falrész téglából épült, az utóbbi téglából és terméskövekből, erős mésztartalmú ha53 „Mély árkokat ástak, azon belül kettős sorban cölöpöket vertek le, melyeket rőzsefonadékkal és ágakkal fogtak össze, a széles rést kitömték földdel, kívül pedig a vesszőfonadékot sárral betapasztották, az útbaeső házakat kisajátították" (Szávay Gy., Győr... 1896. 97.). Építése Fels Lénárd várkapitány (1538—1545) alatt, 1538-ban indult meg. (Bedy V., A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. sz.-ban GySzle IV. 1933. 151.) A palánkvárnak csak a bástyákhoz tartozó szárnyai voltak kifalazva, és csak a mélyen fekvő kazamaták voltak boltozva. (Borbíró—Valló, Győr, 1956. 96.) 54 Lengyel A., A középkori Győr, Győr várostörténeti tanulmányok (1971) 104. 55 Pfannl J., Wymes Ferenc, a győri vár újjáépítője a 17. sz.-ban, GySz IV. 1933. 255. 56 A legnagyobb mélység a falon belüli szakaszon 2,5 m volt, a falaknak azonban olyan mély alapozása volt, hogy a buldózer 7—8 m mélységben sem érte el az alját. Sajnos 3 m-nél mélyebbre az ásatás során nem juthattunk, mivel a várfalak kapilláris hatására itt már megjelent a talajvíz. 57 Pfannl J., GySz IV. 1933. 188—189. 58 Pfannl J., i. m. 195. 7 Arrabona IG. 97
