Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
alakú toldalék csatlakozik, amelyen további három kis korong látható. Törött. Emaildíszítésnek nyoma nem fedezhető fel, de lehetett rajta. A tű vasból készült. H: 4,5 cm, Sz: 2,5 cm, L. sz.: 73.1.1. (6. ábra 3.) Sellye Ibolya 21 és Patek Erzsébet 22 a császárkori pannóniai fibulákról írott munkáikban közölnek hasonló kapcsolótűket, bár egészen közeli analógiát ezek között nem találtunk. Arányaikban eltérők, de hasonló díszítésűek azok a zágrábi múzeumban őrzött ovális, illetve rombusz alakú lapokkal díszített fibulák, amelyeknek sarkaihoz kis korongok csatlakoznak. 23 (Lelőhelyük: Sisak, Siscia.) A soproni fibula további analógiáit is a császárkori emailos fibulák között találjuk. Ezek zöme korong alakú 24 , sokszor szélén kis korongokkal díszítve, középen kör alakú dudorral ellátva. 25 A fibulatípus elterjedési területét Sellye I. és Patek E. rajzolta meg. Gallia Belgicából, gyártási területéről elterjedve 26 távoli területekre eljutott. Nagy tömegben kerültek elő hasonló fibulák a Rajna mentén, de Angliában, Germániában, Noricumban, Pannoniában, Daciában is gyakoriak. Előfordulnak e provinciákkal szomszédos barbarikumi területeken is, így szabad Germániában és a Nagy (Magyar) Alföld szarmata területein. 27 A lelőhelyek áttekintése és az ékszerek tanulmányozása után Patek E. arra a megállapításra jutott, hogy az emailos korongos fibulák galliai vagy római germániai produktumok. Sellye Ibolyával egyetértésben a fibulák datálására vonatkozólag anynyit állapított meg, hogy azok elsősorban a II. sz. 2. felében voltak használatosak. A III. sz. elején bekövetkezett politikai bizonytalansággal kapcsolatban szűnhetett meg az emailos tárgyak exportálása. 28 Zömmel a II. sz. 2. felére datálja V. Sakaf a csehországi császárkori barbár temetőkben előkerült római eredetű emailos fibulákat. 29 Szabad Germániában talált hasonló ékszerek is a II. sz. 2. felére tehetők S. Thomas szerint. 30 A zethlingeni császárkori temetőben, amely a II. sz. utolsó harmadától a IV. sz.-ig volt használatban, olyan fésűs díszítésű, bütyökdíszes edénnyel került elő korongos fibula, amilyen edénynek több példánya szerepel az 1. ház (Sopron, Bánfalvi u.) leletanyagában. 31 Végül is azt 21 Sellye I., Császárkori emailmunkák Pannoniából. Les Bronzes Emaillés de la Pannonié Romaine. Bp. 1939. Diss. Pann. Ser. 2. Fasc. 8. 22 Patek E., A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. Verbreitung und Herkunft der römischen Fibeltypen von Pannonién. Bp. 1942. Diss. Pann. Ser. II. No. 19. 23a Sellye I., i. m. 60—, pl. VIII. 24. h. 4,3 cm. Patek E., i. m. 208. XV. tábla 20. (Hasonló darabot Emonából is ismerünk, H: 4,5 cm.) 23b Sellye I., i. m. 77. p. XII. 23. H: 3,7 cm. Patek E., i. m. 210. XV. tábla XIII. 24 Patek E., i. m. 49. o. 25 Patek E., i. m. XV, XVI. tábla. Sellye I., i. m. VIII, IX, XI—XII, XV, XX. táblák. 26 Sellye I., i. m. 4. 27 Sellye I., i. m. 4., Patek i. m. 49. o. 28 Patek E., i. m. 50. o. 29 V. Sakaf, Roman imports in Bohemia. Prague. 1970. (Fontes Archeológiai Pragenses. Vol. 14.) Modrany. 33. o., 21. kép 5.; Pnov. 26. o. 23. kép, 4. Rombusz alakúak. 30 S. Thomas, Die provinzial-römischen Scheibenfibeln der römischen Kaiserzeit im freien Germanien. Berliner Jahrbuch. 6 (1966.) 142—143., 148. 9. kép 1. Warmhof. Rombusz alakú. 31 K. Nuglisch, Neue Funde vom kaiserzeitlichen Gräberfeld von Zethlingen (Kr. Kalbe a. d. M.) Ausgrabungen und Funde 6. (1961). 30—33. 7. tábla b. és e. (longobárd).
