Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
A ház szintje DNy felé kis mértékben lejt. A délnyugati és az északkeleti sarokban kisebb karólyukak csoportjai mélyednek a padló agyagába. (5. ábra) Ezek az egykori bútorzat lábainak nyomát őrizhetik. A ház szintjén helyenként kisebb égett foltok piroslottak. Tűzhelyet nem találtunk. A lakógödör fala enyhe rézsűvel mélyül a bolygatatlan agyagba. A gödör eredeti mélysége kb. 50 cm lehetett. A gödör peremén, a mai szinttől 55*—60 cm-rel mélyebben jelentkezett néhány cölöp- és karólyuk, ezek helyén talán a ház falát merevítő cölöpök álltak. Hogy merre volt a bejárat, arra biztos adatot nem nyertünk. Lehetséges, hogy az ÉNy-i saroknál megfigyelt lejtős, lépcsős szintkialakítás a bejárattal van kapcsolatban, bár világítónyílást és ajtót éppen az ÉNy-i sarkon szoktak ritkán elhelyezni. Az 1. ház fennállásának idejében is nagyjából a mai Bánfalvi út vonalán haladhatott az az út, amely a soproni hegyek erődített telepeit a Soproni-medencével összekötötte. A ház az úttól 15 méternyire D-re fekszik, a bejárati nyílás É-i elhelyezését a háznak az egykori úthoz való viszonya magyarázhatja, a lakógödör bejárata nem a patak, hanem az út felől nyílott. A ház feltöltésében talált nagyszámú vessző- és gerendalenyomatos agyagtöredékből ítélve, a paticsos falú ház tűz martaléka lett. Az omladékrétegben és a feltöltési rétegekben kb. 600 kisebb-nagyobb edénytöredék feküdt, ezek kb. 150 különböző edény darabjai. 20 Az 1, ház leletei A lakógödör ÉNy-i sarkába későbbi beásás mélyed (I. gödör), amelynek Árpád-kori leletanyaga a későbbiekben kerül tárgyalásra. Az 1. ház kerámialeletei eredetük szerint három csoportra oszthatók. Előfordulnak a szürke, korongolt késő kelta kerámiák formai hagyományait őrző edények, főleg tálak töredékei. Nagy számmal szerepelnek helyi római készítmények és néhány importkerámia töredéke. A leletanyag zömét a barbarikumi eredetű fazekasmesterek kézzel formált munkái adják. E vázlatos kép a leletek első áttekintése után kibontakozik. Továbbmenve két részre osztható az egész leletanyag. Egyik részét római készítmények képezik, másik része a Dunától É-ra élt germán népekhez köthető. (A kelta műhelyhagyományok mindkét területen tovább éltek az őslakosság maradványaival együtt, így az utóhatásuk alatt készült edényeket nem köthetjük határozottan a provinciához vagy a barbarikumhoz.) Fémtárgyak 1. A ház feltöltésének alsó rétegében feküdt egy téglány alakú vaslemez, amelynek egyik hosszanti oldalának közepén 0,5 cm mély bevágás látható. H: 3,6 cm, Sz: 2 cm, V: 0,1 cm (6. ábra 2.) L. sz.: 73.1.190. 2. Korongos fibula. Bronz. A ház feltöltésének B rétegében találtuk. A kapcsolótű fő része a hatszög alakúra formázott korong, amelynek közepén félgömbszerű vasdudor látható. A vasdudor körül keskeny borda domborodik ki a bronzlemezen, hasonlóképpen vastagított körben a hatszög alakú lemez széle. A hatszög öt sarkán kör alakú kis korongok díszelegnek, a hatodik sarkon rombusz 20 A teljes leletanyag közlésétől eltekintünk, csak a jellegzetesebb darabokat emeljük ki a leletcsoportból, melyet az érdeklődő szakember 73.1.1—73.1.191. leltári szám alatt tanulmányozhat a soproni Liszt Ferenc Múzeumban. 76
