Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)

sonlóan ez most megint fellendült, újra rentábilis üzletág lett, nagytőkések és bűnszövetkezetek uralták így az egész megye közellátását, de a nyugati részeken az egész területet is.

68 A fehérpénz és papírszükségpénz el nem fogadásáért kommunista vád járt, ugyanakkor pl. Kapuvár az ellátatlanoknak csak kék pén„zért adott gabonát.

69 A gazdasági anarchia természetesen nemcsak a városi munkásságot sújtotta, hiszen leszállították a mezőgazdasági munkabéreket is.

70 Ugyanakkor a munkaadók és a közigazgatás vezetői külön üldözték a kommunistákat és azok családját, valamint a bírói eljárástól megmenekült, vagy a büntetésüket már letöltött kisebb „bűnösöket". Ez utóbbira az internálási rendelet adott lehetőséget. Becslésünk szerint a megyéből 1500—2000 lehetett az internáltak száma, és konkrét eseteket ismerünk, amikor a bíróság által szabadlábra helyezett vádlottat, vagy a büntetését letöltött elítéltet nem engedik hazatérni a helyi képviselőtestület urai, hanem internáltatják. Különösen az éles osztályharcairól ismert Csorna-környék községei, Csorna, Dör, Rábapordány tesznek így, a rábapordányiak 73 éves öreg tanítójukat is internáltatják.

71 Faradon a júniusi ellenforradalom már börtönbüntetésre ítélt leverőinek családjait kilakoltatják a munkásházakból.

72 Több községben, pl. Csornán, Rábapordányon, Hövejen megfizettetik a volt néptanácsi tagokkal a községek költségvetési hiányait, ezzel a háborús idők és a pénzromlás természetes és elkerülhetetlen terheit az üldözöttekre és azok családjára hárítják.

73 Ezek a jelenségek azt is jelentik, hogy személyében üldözöttnek nemcsak a letartóztatott és börtönbe vetett, megkínzott politikusok és aktív, forradalmárok nagy számát kell tekintenünk, hanem egy sokkal-sokkal szélesebb réteget, benne elsősorban az előbbiek családtagjait; de azt is jelentik egyben, hogy ezek a tények, ezeknek tudata tovább növelte a bebörtönzöttek szenvedéseit. így írja ezt le a halálra ítélt Judt Ferenc: „A feleségem, szegény asszony, beteges, a legkisebb gyermekem egy éves, a legidősebb 14 éves és minden támasz nélkül vannak. Nincs aki csak egy falat kenyeret is adna majd nekik. Itt a tél és ők mezítláb járnak, iskolába nem mehetnek. Itt a példa: Béla fiamat a feleségem beíratta az iskolába, az iskolaigazgató ráparancsolt a feleségemre, hogy a gyerek68 1919. VII. 25-én Selegszántón komoly harc volt a csempészek és a határrendőrség között. Svm (1919) VIII. 26. A tőkések, úgy látszik, anyagilag nem voltak érdekelve saját rendszerük megszilárdulásában, legalábbis a legcsekélyebb nyerészkedési mérsékletet sem voltak képesek elviselni. Krausz Mihály és Erdős Sándor (gabonakereskedők) nagy tételekben csempésztek. Svm (1920) I. 14., SH (1920) V. 7. — Fábián GySEV-üzletigazgató több bankossal együtt valutát csempészett. BMŰ (1920) XII. 13., 24. 69 GySmL:2. 1097/1920. alisp. (XI. 2.). 70 1919 októberében: férfi munkabér: 12 K, női és 16—17 é. férfi: 8 K, 14—46 é.: 5 K. Indokolás: „A volt Tanácsköztársaság szervei és a kollektív szerződések a munkabéreket minden téren olyan magasan állapították meg, hogy azok a termelést teljesen lehetetlenné teszik." Svm. Hiv. L. (1919). 260. o. (X. 14.) Ezt v. ö. a május 13-i bérekkel (25—20—12 K. — GySmL:2. 2619/1919. alisp.) Több mint 50°/o-os a bércsökkenés, még akkor is indokolatlan, ha figyelembe vesszük a munkaidő (nappal) rövidülését. 71 GySmL:2. Csorna jkv. (1920) VII. 12., Rábapordány jkv. (1919) IX. 20., (1920) IX. 8., 20., Csepreg jkv. (1920) VIII. 30. — Az internálási rendelet: Svm. Hiv. L. (il919) 345—346. o. A soproni levéltárban egyetlen internálási irat sincsen meg, a polgármesteri és alispáni iktatóban azonban 1000-nél több eset van bevezetve. 72 GySmL:2. Farad jkv. (1919) VIII. 24., Az Ember (1920) II. 7. 73 GySmL:2. községi jkvek. 317