Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)

számú személyzet ugyanis a városi adóügyekkel, segélyezésekkel kapcsolatban olyan feladatokkal van megterhelve, amelyek tulajdonképpen nem tartoznak a hatáskörébe. „Amíg a rendőrség kizárólag csak rendészeti dolgokkal meg nem bízatik, addig tőle különösen a nyomozás és a megelőző rendészet terén sikeres munkát várni nem lehet." 48 A mozgalmi tevékenység újbóli élénkülésének első jeleként január 16-án a Nádor szállóban impozáns arányú népgyűlést tartott Győr város osztálytuda­tos munkássága. Az üdvözlő szavak után Skultéti Imre ismertette a népgyűlés jelentőségét és azt indítványozta, hogy a nagyszámú hallgatóság táviratilag üd­vözölje Budapest dolgozóinak ugyanebben az időpontban folyó tattersali gyűlé­sét. Az indítvány egyhangú, lelkes elfogadása után Fellnerveisz Herman lépett a szónoki emelvényre, aki közel egyórás beszédében „vázolta a letűnt koalíciós uralomnak a nemzetet rontó és a nemzetet pusztító politikáját. Meggyőző érvek­kel bizonyította be a választói jognak a szükségét és azokat az előnyöket, ame­lyeket a választói jognak a törvénybe iktatásával az ország és a nép élvezni fog." A gyűlés befejeződése után a résztvevők kettős sorokban vonultak végig a város főbb utcáin, éltetve az általános, egyenlő és titkos választói jogot. 49 Ugyancsak az élénkülés tendenciáját tükrözte az a tény, hogy több köz­ségben megalakultak a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportjai. Az alakuló gyűlések megtartását a járási főszolgabírók általá­ban meg is engedték, de nem adták hozzájárulásukat ahhoz, hogy ezeken az összejöveteleken politikai jellegű előadásokat, beszédeket tartsanak. Ez az eset történt pl. Kónyban is, ahol a megalakulási program 3. napirendi pontjaként szereplő „A gazdasági és politikai helyzet" című beszámoló megtartását a fő­szolgabíró nem engedélyezte. 50 (A helyi csoport vezetősége azonban nem nyugo­dott bele ebbe a döntésbe. Három hónappal később a kónyi földmunkások •— engedély alapján — mégis megtartották nyilvános népgyűlésüket, kb. 500 fő rész­vételével, hogy megtárgyalják, megvitassák a jogfosztottsággal, a nyomorúságos életkörülményekkel és a kivándorlással kapcsolatos kérdéseket.) A győri munkásgimnázium közben zavartalanul folytatta működését, bár bizonyos előjelek arról tanúskodtak, hogy a Népakarat hasábjain már a be­indítás előtt közölt aggodalmak mégsem voltak egészen alaptalanok. Talán az sem volt helyes, hogy az oktatók súlypontozottan a főgimnázium elméleti tár­gyait tanították, idegenkedtek az élet igényeihez alkalmazkodó, praktikus jel­legű oktató munka bevezetésétől. Az sem vált előnyére az intézménynek, hogy vezetését néhány hónap múlva a győri ipartestület vette át, mely az elől is el­zárkózott, hogy a munkásgimnázium intéző bizottságába fizikai dolgozókat is be­válasszanak, így nem csodálható, hogy Barsi József lapjában több alkalommal bírálat tárgyává tette az egyébként nagyon örvendetes kezdeményezés végre­hajtásának, gyakorlati kivitelezésének módozatait. Március idusa az 1910-es esztendőben — az elmúlt évekhez viszonyítva — meglehetősen csendben múlt el. Ennek belső indítékaira találóan mutatott rá a helyi munkássajtó, amikor a nagy nemzeti ünneppel kapcsolatban a követke­zőket írta: „Még négy év előtt, sőt még tavaly is ünnep volt március 15-e. Az idén azonban már egészen csendes, egészen lehangolt volt az utca képe. Ügy lát­48 GySmL:! Győr sz. kir. város rendőrkapitánysági iratai. 899/1910. ki. 49 Na (1910) 4. sz. 50 GySmL:! Tószigetcsilizközi járás főszolgabírói iratai. 206/1910. 292

Next

/
Thumbnails
Contents