Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)

számú személyzet ugyanis a városi adóügyekkel, segélyezésekkel kapcsolatban olyan feladatokkal van megterhelve, amelyek tulajdonképpen nem tartoznak a hatáskörébe. „Amíg a rendőrség kizárólag csak rendészeti dolgokkal meg nem bízatik, addig tőle különösen a nyomozás és a megelőző rendészet terén sikeres munkát várni nem lehet."

48 A mozgalmi tevékenység újbóli élénkülésének első jeleként január 16-án a Nádor szállóban impozáns arányú népgyűlést tartott Győr város osztálytudatos munkássága. Az üdvözlő szavak után Skultéti Imre ismertette a népgyűlés jelentőségét és azt indítványozta, hogy a nagyszámú hallgatóság táviratilag üdvözölje Budapest dolgozóinak ugyanebben az időpontban folyó tattersali gyűlését. Az indítvány egyhangú, lelkes elfogadása után Fellnerveisz Herman lépett a szónoki emelvényre, aki közel egyórás beszédében „vázolta a letűnt koalíciós uralomnak a nemzetet rontó és a nemzetet pusztító politikáját. Meggyőző érvekkel bizonyította be a választói jognak a szükségét és azokat az előnyöket, amelyeket a választói jognak a törvénybe iktatásával az ország és a nép élvezni fog." A gyűlés befejeződése után a résztvevők kettős sorokban vonultak végig a város főbb utcáin, éltetve az általános, egyenlő és titkos választói jogot.

49 Ugyancsak az élénkülés tendenciáját tükrözte az a tény, hogy több községben megalakultak a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportjai. Az alakuló gyűlések megtartását a járási főszolgabírók általában meg is engedték, de nem adták hozzájárulásukat ahhoz, hogy ezeken az összejöveteleken politikai jellegű előadásokat, beszédeket tartsanak. Ez az eset történt pl. Kónyban is, ahol a megalakulási program 3. napirendi pontjaként szereplő „A gazdasági és politikai helyzet" című beszámoló megtartását a főszolgabíró nem engedélyezte.

50 (A helyi csoport vezetősége azonban nem nyugodott bele ebbe a döntésbe. Három hónappal később a kónyi földmunkások •— engedély alapján — mégis megtartották nyilvános népgyűlésüket, kb. 500 fő részvételével, hogy megtárgyalják, megvitassák a jogfosztottsággal, a nyomorúságos életkörülményekkel és a kivándorlással kapcsolatos kérdéseket.) A győri munkásgimnázium közben zavartalanul folytatta működését, bár bizonyos előjelek arról tanúskodtak, hogy a Népakarat hasábjain már a beindítás előtt közölt aggodalmak mégsem voltak egészen alaptalanok. Talán az sem volt helyes, hogy az oktatók súlypontozottan a főgimnázium elméleti tárgyait tanították, idegenkedtek az élet igényeihez alkalmazkodó, praktikus jellegű oktató munka bevezetésétől. Az sem vált előnyére az intézménynek, hogy vezetését néhány hónap múlva a győri ipartestület vette át, mely az elől is elzárkózott, hogy a munkásgimnázium intéző bizottságába fizikai dolgozókat is beválasszanak, így nem csodálható, hogy Barsi József lapjában több alkalommal bírálat tárgyává tette az egyébként nagyon örvendetes kezdeményezés végrehajtásának, gyakorlati kivitelezésének módozatait. Március idusa az 1910-es esztendőben — az elmúlt évekhez viszonyítva — meglehetősen csendben múlt el. Ennek belső indítékaira találóan mutatott rá a helyi munkássajtó, amikor a nagy nemzeti ünneppel kapcsolatban a következőket írta: „Még négy év előtt, sőt még tavaly is ünnep volt március 15-e. Az idén azonban már egészen csendes, egészen lehangolt volt az utca képe. Ügy lát48 GySmL:! Győr sz. kir. város rendőrkapitánysági iratai. 899/1910. ki. 49 Na (1910) 4. sz. 50 GySmL:! Tószigetcsilizközi járás főszolgabírói iratai. 206/1910. 292