Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)

„A pártértekezlet megmutatta az utat, hogy ugyan rakva van akadályokkal, de tanunk rá a történelem, hogy erős küzdelemmel és kitartó kultúrmunkával százszorta nagyobb akadályokat is megsemmisített már az emberi erő. A karácsony másnapján lezajlott tanácskozásaink csak fokozhatták azon nemes harci vágyat, mely lelkünkben lángot gyújtott, hogy messzevilágló fényénél előre törhessünk azon az úton, melyen megvalósíthatjuk a szociáldemokrácia fölszabadító igazságait."

32 Az új esztendő nem éppen békés hangulatban kezdődött. Már 1909. január 3-án nagyarányú tiltakozó népgyűlés keretében juttatta kifejezésre felháborodását a megyeszékhely szervezett munkássága a koalíciós kormány minősíthetetlen üldözési kampánya miatt. A közvetlen okot az szolgáltatta, hogy a belügyminiszter felfüggesztette a vas- és fémmunkások központjának és összes szakosztályainak működését. A lelkes tömeg zsúfolásig töltötte meg a Nádor szálló nagytermét, hogy meghallgassa Malasits Gézának előadását és a fővárosi munkásságnak a szakegyletek ádáz üldözésével és a plurális választójogi tervezettel kapcsolatban elfogadott határozati javaslatát. A Népszava ugyan szó szerint leközölte a döntés szövegét, de mivel a győri üzemi dolgozók közül még mindig csak kb. 400-an fizettek elő a párt hivatalos központi lapjára, az előadó szükségesnek tartotta annak részletes ismertetését. A javaslat lényegében a következőket tartalmazta: „A budapesti munkásság megbélyegzi a koalíciós kormánynak erőszakos elnyomáson és ostromló népcsalás rendszerére épített politikáját, amely a népre szakadatlanul új terheket rak, és a terhek elviselésére minden közszabadságnak letiprásával akarja kényszeríteni. — Tiltakozik Budapest szociáldemokrata munkássága az egyesülési jognak a szakszervezetek felfüggesztésében kifejezésre jutó elkobzása ellen, követeli a szakszervezetek ellen indított vizsgálatnak haladéktalan befejezését és a vizsgálat előtti állapotok visszaállítását. — A katonai létszámnak tervbe vett felemelése ellen erőteljes küzdelemre szólítja fel az ország népét, nemcsak azért, mert a közteher további emelése ellenkezik a nép teherviselő erejével, hanem azért is, mert a létszámemelés megszavazása hosszú időre megerősítené a koalíció uralmát, de megrontaná a demokratikus küzdelem kilátásait."

33 A győri népgyűlés részvevői egyhangúan helyeselték a határozatba foglaltakat, és a Marseillaise forradalmi dallamának éneklése közben vonultak ki a szálloda épületéből. A Győri Munkás Űjság hangja is egyre harciasabbá vált az 1909-es esztendő első negyedében. Eltekintve az olyan felhívásoktól, amelyek szinte minden számban a politikai szabad szervezetekbe való belépést célozták, igen merész hangú cikkek jelentek meg az agitációs munka kiszélesítésével, a munkások kilátástalan helyzetével és az osztályharc további folytatásának szükségességével kapcsolatban. A helyenként papírra vetett kitételek nemegyszer súrolták a sajtócenzúra határait, de a lap betiltására, illetve anyagának megrostálására mégsem került sor, mivel közismert tényekről írt a szerkesztőség. Egyébként jellemző, hogy e cikkek megjelenésével szinte egyidejűleg a polgármester többek között a következőket jelentette a főispánnak a város társadalmi állapotaival kapcsolatban: „Társadalmi téren a lakosság különböző hivatású osztályai között meglehetős egybefonódottság van, ellentétek nem mutatkoz32 GYMÜ (1909) 1. sz. 33 MMTVD 4. k. 1. rész. 175. 285