Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)

Ferenc és Apponyi Albert minisztereket, úgyszintén a koalíciót, hogy — szerinte — hamis jelszavak alatt, egyes osztályok érdekében akarják a plurális választójogot megvalósítani, és ezzel a munkásnépet, a kisembereket kijátszani, a nép jogait elsikkasztani."

27 A beszámoló második részében Nagy Mihály rendőrkapitány arról tesz említést, hogy a kb. 5—600 főnyi hallgatóság rendben szétoszlott, rendőri beavatkozásra nem volt szükség. Ezzel szemben a városi tanácshoz felterjesztett második félévi összefoglaló jelentés 1000 résztvevőről szólt, és a népgyűlés befejeződésével összefüggésben a következőket adta a polgármester tudomására: „Mintegy 1000 ember volt jelen ; felvonulás nem volt megengedve azon indokból, hogy esti 6 órakor a lampionos felvonulást kellőképpen nem lehet ellenőrizni. Andorka Sándor azonban lampionok nélkül a tömeg élén a Baross útnak tartott, ahol a rendőrség által szétoszlattak, ellene ezért a feljelentés megtétetett, s az eljárás folyamán 25 korona pénzbírságra ítéltetett."

28 Ezek szerint tehát rendőrhatósági beavatkozásra mégis sor került, és súlyosabb összetűzések csak azért nem történtek, mivel Tatay Gyula, a helyi pártszervezet titkára kérte a munkásokat, hogy ezúttal álljanak el tüntetési szándékuktól. — Nyolc nappal később (október 26-án) úgysem tudta megakadályozni, hogy az indulataiban ideiglenesen megfékezett tömeg, jogos felháborodásában tüntető felvonulást ne rendezzen a Baross úton. Különösebb rendzavarás ugyan nem fordult elő, de az 1000 főt is meghaladó munkásság este 6 órától 8 óráig sétafelvonulást tartott a város főutcáján, a plurális választójog bevezetése elleni tiltakozás jeléül. A gyűlésezési tevékenység feltűnő élénksége arra indította dr. Angyal Armand győri rendőrfőkapitányt, hogy a belügyminiszterhez felterjesztendő második félévi beszámoló elkészítése előtt átfogó képet kapjon a szociáldemokrata munkásság hangulatáról és a mozgalmi munka helyzetéről, lényegesebb indítóokairól. A tájékoztató jelentést helyettese, Nagy Mihály rendőrkapitány állította össze, aki nyomozóinak segítségével — politikai elfogultsága és rövidlátása mellett is — részben olyan megállapításokat rögzített, amelyek (miként tanulmányom elején is említettem) igen jellemzőek voltak ennek a periódusnak az SZDP központi vezetősége által irányított és folytatott munkájára. A jelentés ugyanis mindjárt bevezető soraiban a következőket emelte ki: „Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a társadalmi osztályok elleni harcot és izgatást a központi párt vezetőség tevékenysége folytán, majdnem egészen háttérbe szorította a választói jog reformja, különösen annak a plurális jogra vonatkozó része elleni küzdelem. — A párt szónokai követelik az általános választói jogot, és hogy az teljesen egyenlő és titkos is legyen, hogy szerintük a befolyás és vesztegetés ne érvényesülhessen."

29 Jóllehet a gyűlések, értekezletek egymást érik — írta a továbbiakban a rendőrfőkapitányság helyettes vezetője —, a munkásság egy része már csökkenő érdeklődést tanúsít a folytonos kormányellenes kifakadásokkal kapcsolatban, sőt már-már zaklatásnak veszi az összejövetelekre szóló gyakori berendeléseket. így azután bizonyos fokig lanyhult a harcias jellegű mozgalmi aktivitás, mivel a szervezett dolgozók elsősorban a nagytőkések, a nagybirtokosok, a kiváltságos 27 GySmL:l Győr sz. kir. város rendőrkapitánysági iratai, ad 16365/1908. ki. 28 Uo., 29/1909. ki. 29 Uo., 16930/1908. ki. 283