Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)
egymás ellen, hanem egymás mellett kell küzdeniük a közös ellenséggel, a nagytőkével szemben. Éppen ezért július 19-én nagygyűlést tartottak a győri kisiparosok a Fehérhajó szálloda kerthelyiségében, melynek során Lipsicz Ignác, a szövetség budapesti elnöke ismertette a kisiparosság gondjait, helyzetét, majd a jelenlevők (a rendőrhatósági jelentés szerint is legalább 300-an voltak) megalakították a Magyarországi Kisiparosok Szövetségének győri csoportját. Ugyanezen a napon léptek sztrájkba a győri magánműhelyek kovácsmunkásai, hogy túl alacsonyan megállapított béreik emelését követeljék. Minthogy két munkaadó eleget tett a kovácsok követeléseinek, a sztrájkolok száma leapadt 18-ra, de ezek kitartottak állásfoglalásuk mellett. A helyi munkáslap további sorsukról nem tesz említést, de a rendőrségi összefoglalóból kiderül, hogy ezeket a munkásokat a műhelytulajdonosok hamarosan elbocsátották. 17 Július utolsó hetében egyébként változás történt az SZDP Győrött megjelenő heti közlönyének sorsában. Barsi József felelős szerkesztő és kiadó ekkor jelentette be olvasótáborának, hogy a lap augusztus 1-től kezdve Győri Munkás Űjság címen, a szociáldemokrata párt hivatalos lapjaként fog megjelenni. A változás indítóokaival kapcsolatban sok találgatás és mende-monda forgott közszájon a városban, de Barsi József, hogy elejét vegye a különféle gyanúsítgatásoknak, rágalmazásoknak, mindjárt saját maga magyarázatát adta elhatározásának. Hosszas vezércikkben taglalta az előzményeket, amelyek lényegükben a következőket tartalmazták: „Nyílt és titkos ellenségeim martak, gyaláztak, rágalmaztak és sértettek sokszor. Az utóbbi időben pedig már nemcsak a becsületem ellen törtek, hanem az exisztenciám ellen is. Ez a gálád tervük azonban mégsem sikerült ellenségeimnek. Mozgósították ellenem a rendőrséget, a tanácsot és erőnek-erejével, minden ok nélkül ki akartak utasíttatni a városból egy embert, akinek össze-vissza csak az a bűne, hogy halálos ellensége a kultúra kerékkötőinek." 18 Barsi természetesen nem vált meg ezzel a laptól (továbbra is ő látta el a szerkesztői munkákat), de a Győri Munkás Űjság felelős szerkesztői feladatkörét Tatay Gyula, az SZDP helyi szervezetének titkára vállalta magára, és ez a változás mindenképpen kívánatos volt, mivel nehéz idők következtek. Hiszen az általános titkos választójog kivívásának, illetve törvénybe iktatásának érdekében folytatott politikai harcokban erős pártsajtóra volt szükség, már pedig arra, hogy a magántulajdonban levő Népakarat hivatalosan elismert politikai lappá váljék, semmiképpen sem lehetett számítani. Július utolsó napjaiban (pontosan 26-án) különben két munkásgyűlés megtartására is sor került a megye központjában. Angyal Imre és társai győri építőmunkások a „Lövölde" kerthelyiségében jöttek össze, hogy megtárgyalják az aktuális problémákat. A napirendi pontok a következők voltak: 1. az építőmunkások és munkaadók szervezkedése, 2. a sajtó hatalma, 3. a kormány szociálpolitikája. — Ugyanazon a napon a Fehérhajó szállodában Fried Jenő és társai győri vas- és fémmunkások is gyűlést tartottak az alábbi programmal: 1. a vasmunkások gazdasági helyzete és politikája, 2. a magyarországi vas- és fémmunkások szövetsége, 3. a kiküldöttek választási rendszerének megvalósulása. Mindkét alkalommal rendzavarások nélkül folytak le a gyűlések és a jelenlevők száma a rendőrkapitánysági jelentés szerint is elérte a 30O-at. 19 17 Uo., 29/1909. ki. 18 Na (1908) 30. sz. 19 GySmL:l Győr sz. Mr. város rendőrkapitánysági iratai. 29/1909. ki. 278
