Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)
1908. augusztus 1-én (kivételesen szombati napon) jelent meg a Győri Munkás Űjság első száma (1. ábra). Az olvasóközönséghez intézett beköszöntő soraiban többek közt az alábbiakat írta a szerkesztőség: ,,Üj kiadású lappal sokat ígérő program jár, mert ez nálunk Magyarországon így szokás. Mi azonban e téren sem vagyunk rabjai a polgári szokásnak, de meg morális érzékünk is tiltakozik az ellen, hogy eget-földet és arany hegyeket ígérünk oda olvasóinknak. Nem! Ilyen síppal-dobbal előkészített reklámra nincsen szükségünk, mert a mi programunk nyitott könyv, melyből minden morális egyén kiolvashatja a becsületes törekvéseinket." 20 Az új lap szerkesztősége és kiadóhivatala egyébként az SZDP győri pártirodájában (Arany János utca 3. szám alatt) kezdte meg működését, és hétköznapokon este, másfél órán keresztül, ingyenesen állt a jogvédelmet kereső munkások rendelkezésére. Nem ok nélkül tartottak újabb szakgyűlést a győri vas- és fémmunkások augusztus 9-én a Fehérhajó szállodában. A napirenden ismét a dolgozók helyzetének megbeszélése szerepelt, de a tulajdonképpeni tárgypont a lehetetlen bánásmóddal, a gyárvezetőségek és egyes művezetők önkényes, nemegyszer minősíthetetlen eljárásaival volt kapcsolatos. A gyűlésen kb. 200-an jelentek meg, és a tömeg egyhangúan tiltakozott az ilyen bánásmód (alaptalan felmondások, fenyítések, bérlevonások) alkalmazásával szemben. Hasonló állapotok uralkodtak különben a Győri Selyemfonodában is, ahol „neveletlen gyermeklányoktól éhbérért emberfeletti munkát követeltek", és ugyanakkor állandó szitkozódásokkal, gyalázkodásokkal illették őket. Még a polgárság lapja, a Győri Hírlap is szóvá tette az ottani viszonyokat, amire a válasz az volt, hogy a vállalat vezetősége — akárcsak korábban a Népakarat ellen — rágalmazás címén sajtópert akart indítani. 21 Mindezek a jelenségek ebben a periódusban az ország más vidékein, de elsősorban a fővárosban is erősen észlelhetők voltak, aminek magyarázatát egyrészt az államhatalmi, rendészeti szervek túlkapásaiban, a tőkés vállalkozókkal fenntartott szoros érdekkapcsolataikban, másrészt abban kell keresni, hogy az ipari proletariátus nagy tömegei még mindig eléggé szervezetlen körülmények között harcoltak a munkásosztály legelemibb jogainak, követeléseinek biztosítása érdekében. A szervezetlenségben mutatkozó hiányosságok nem csekély részben a politikai felvilágosító munka intenzivitásában tapasztalható hibákból, tervszerűtlenségekből eredtek. Ezek kiküszöbölése érdekében országszerte megindultak a szükséges akciók, és részben ennek az átfogó mozgalomnak az eredményeképpen lehet elkönyvelni azt a tényt, hogy az 1908-as esztendő szeptemberétől kezdve igen élénk (főleg gyülekezési) tevékenység volt észlelhető a Kisalföld ipari centrumában. Eltekintve attól, hogy a győri vas- és fémmunkások augusztusi gyűléseinek hatására megalakult a Magyarországi Vas- és Fémmunkások központi szövetségének győri lakatos, vasas és rézesztergályos szakosztálya, egymást követték a munkásgyűlések, szakmai értekezletek. Szeptember 3-án pl. a győrújvárosi szervezett munkások tartottak kerületi pártgyűlést a Kossuth Lajos utcai Gaál-féle vendéglőben. Napirenden a következő kérdések szerepeltek: 1. a kerületi pártszervezet jelentősége és szüksége, 2. a kerületi vezetőség kiegészítése és végleges megválasztása, 3. a sajtó. A há20 GYMÜ 1908. 1. sz. 21 Na (1908) 30. sz. 279
