Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Horváth I.: Horvátzsidány hiedelmei

Gyorsan megfejte a teheneket. Amikor befejezte, a férfi felugrott, az meg békává változott.. Megfogta a villát és átbökte a békát, és azonnal kirúgta az ajtón. Ennyi elég — gondolta. Hazament ugyan, de át volt szúrva. Másnap hallotta, hogy át van szúrva. 31. Nem tudtam, hogy mit csináljak, mert a tehén tejéből semmiféle hasznom sem volt. Akkor mondták, hogy ahol két eresz összeér, három cöveket kell elásni. És arra kellett parázson keresztül háromszor átszűrni a tejet. Aztán rendbe jött minden. 32. Az egyik bácsi mesélte, hogy a tejnek sehogyan sem volt föle. Ezt is a boszorkányok okozták. A köpölő kannán csak folyt kifelé mindenütt. Azt a kannát átkötözte mindennel, és betömte. De az csak jött kifelé. Valakinek elpanaszolta az egészet. Azt mondta neki : — Ha megint kifelé fog jönni a tejföl, fogd a mángolót, köténnyel, vagy kendővel kösd be a kannát, a tejfölt tedd vissza, és csak üssed, üssed és üssed, ahogyan bírod. Te csak üsd. Űgy is lett. Ö csak ütötte és ütötte. És annak az embernek a felesége jött könyörögni : — Isten szerelmére Sándor! Hagyd már egyszer abba. A férjem már teljesen össze van törve. 33. Űj zsétert vettek. Jött a szomszéd asszony, azt mondja, hogy mérjük meg, hogy egyforma-e az övével. És akkor a tehén már véres tejet adott. Akkor aztán jól agyonverte a zsétert, és megint jó lett a tej. 34. Amikor az asszony megfejte a tehenet, nem ment ki a tető alól, és köténnyel be is takarta a zsétert, hogy a boszorkányok ne árthassanak a tejnek. 35. Volt egy szép tehenünk, nagyon szép volt. Nagyanyám fejte azt a tehenet. Azt mondta: — Mennyi tejet ad az a tehén. Aztán jött a szomszéd asszony: —- Mutasd, milyen ez a zséter. Ez pont olyan, mint az enyém. Aztán bement" — a saját szememmel láttam — és az övébe és a miénkbe is vizet öntött, aztán azt összekeverte és a miénkből az övébe öntötte. És képzelje: a tehenünk többé nem adott tejet. Édesapám rneg szokta verni, a tőgyét is megdöfködte még vellával is, de a tehén többé nem adott tejet. Boldogult édesapám azt a zsétert összetörte. A tehenet el kellett adni. 36. Ha a tehenek nem adtak tejet, mert a boszorkányok megrontották, akkor valamilyen füvet kellett főzni és azt adni a tehénnek. 37. Ha a boszorkány a tehénnek elvette a tejét, akkor, hogy meggyógyuljon, ott ahol két eresz összeér, két fadarabot kellett e földre tenni, ott ahol az esővíz összefolyik. Mondani kellett: — Kako si dosla, tako is pruojdi. (Ahogyan jöttél, úgy menj is.) Háromszor kellett ezt mondani. Amikor az a két fa ott elrohadt, akkor lett vége a boszorkányságnak. A fadarabokat kereszt alakban tették le, nem ásták el, hanem az esőtől rohadtak meg, ami rájuk folyt. Az sokáig tartott, így a boszorkányok lovagoltak egy ideig. 38. Hogy a boszorkány ne menjen az istálóba, az istáló előtt keresztbe lefektettek egy seprűt. 39. Amikor megborgyúzott a tehén, semmit sem adtak ki a házból, hogy ne legyen hatalmuk a boszorkányoknak. 40. Esti harangszó után már nem adtak ki tejet a házból, hogy a boszorkányoknak ne legyen hatalmuk. 178