Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

D. Askercz É.: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban

.11. kép. Sarród: Pestisemlék-részlet: 12. kép. Sarród: Pestisemlék-részlet: Szt. Sebestyén Szt. Rókus érződik ugyanez a súlyosság. Szigorú, merev ülése elkülönül az egyébként intim szoptatós jelenettől. A pestisemlékeknek ez a most ismertetett típusa, mint már írtuk, 1680 körül jelenik meg Kismarton környékén nagyjából azonos felépítéssel, azonos alakokkal és méretekkel. Sopron környékén mintegy húsz évvel később, a 18. század első évtizedeiben kezdett elterjedni. Az akkor kialakult kompozicionális séma is. tovább élt a 19. század második feléig a többalakos kompozíciókon. Érdekes példa erre a továbbélésre az 1803-ban készült fertőszentmiklósi csoport. Felirata: IDE HELYEZTETTE A KÖZÖS BUZGÓSÁG BÍZVÁN LESZ GYÜMÖLTSE KÉTFÉLE BOLDOGSÁG 1903 Ez Krisztust a kereszten és az előtte álló Máriát ábrázolja. Jobb oldalon Szt. Flórián és bal oldalán Szt. Donát térdeplő alakját találjuk. Kompozíciója a pestisemlékek kompozíciójának továbbélését mutatja, de ugyanakkor a barokk stílus továbbélését is jelzi. Építészeti talapzata a századvég stílusának megfelelően mozgékonyabb a korábbiakénál, a két szélső hasáb merevsége a középső hajlékony előreugrásával ellentétes. Ezt az ellentétet az összekötő nyáktagok íves zárása is erősíti. Mária szinte természetellenesen meghajolva, de nagyon 162