Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

D. Askercz É.: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban

a gondolattal, hogy fogadalmi emléket állítanak.

13 Jellemző és érdekes azonban az az adat, hogy az emlék készülése közben egy 1692-beli összefoglaló leírás mint feladatot jelöli meg, hogy az oszlop ne legyen olyan, mint a falvakban szokásos. „Säulen bereits auf dehnen Dörffen fast zu Gemein werden wollen."

14 A császári megrendelő I. Lipót; a programot összeállító Lamormarini, s a tervező művészek (Giulielmi és Fischer von Erlach) tudatosan törekszenek egyedi, a megrendelőhöz méltó kialakításra. (1. ábra) Az 1692-ben befejezett alkotás valóban megvalósította ezt a programot. Bonyolult építészeti talapzaton gazdag teológiai programot ábrázol a szobrászati együttesben, amely a Szentháromság központi hittételének jegyében született, koronázó csoportja is a Szentháromságot ábrázolja, reliefjei e témakör bibliai vonatkozásait mutatják be.

15 Ezzel az igényében, programjában és kivitelezésében egyaránt nagyigényű művel nem kívánunk részletesebben foglalkozni, csak annyiban, amennyiben a soproni Szentháromság-oszlop előképének tekinthető, illetve megrendelőjét, kivitelezőjét tekintve a hasonló emlékek között magas művészi színvonalat képvisel. Nem sokkal később, 1695-ben terjesztette elő Kollonich Lipót győri püspök a soproni Szentháromság-oszlop felállítására vonatkozó kérelmét a városi tanácsnál.

16 A szobor megrendelője Esterházyné Thököly Katalin volt. A város az engedélyt megadta. A létrejöttét ugyanaz a tény motiválta, mint a bécsiét, az éppen elmúlt pestisjárvány. Az alkotás tervezői és kivitelezői nem ismertek. (2. ábra) A szobor jellegét alapvetően meghatározza és egyben el is különíti a bécsitől a csavart oszlop. Ugyanakkor más dolgokban erősen kötődik is ahhoz, elsősorban az építészeti rész hármas tagoltságában, s rajta a szobrok lépcsőzetes elhelyezésében, valamint a koronázó csoport megfogalmazásában is. A bécsihez való hasonlítani akarás miatt készülhettek azok a felhők is, amelyek a csavart oszlop lábánál helyezkednek el. Ott ugyanis az a szerepük, hogy a piramistestet feloldják, elrejtsék e felhőkkel, míg a sopronin ez egyáltalán nem indokolt. Ugyanígy a bécsi emlék ihletését látjuk a csavart oszlopon elhelyezett angyalkákban is. A legszembetűnőbb részlethasonlatosság a donátorok alakjában és elhelyezésében van. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy bécsi tervek alapján készült az emlékmű. Noha a szerényebb igényű felépítmény Bécshez kapcsolja, mégis kapcsolódik a helyi hagyományokhoz is. A csavart oszlopok ugyanis a soproni evangélikus temető síremlékeinek keretelésében, valamint épületeken is eléggé elterjedt díszítmények ebben az időben.

17 Ugyanakkor ez a csavart oszlop az, amely a bécsit éppen annak legmerészebb, stílusbelileg a legelőremutatóbb vonásában nem követi: A felhőcsoportban feloldott, szinte lebegő piramist; ezt a szilárd építészeti tagozat helyett választott festői megoldást nem veszi át. Az egyszerűsítés, amely a bécsi Szentháromság-oszlophoz képest megtörtént, magyarázható a helyi, szerényebb igényekhez való alkalmazkodással is. A gazdag teológiai program úgy egyszerűsödik, hogy a körben elhelyezett szobrok — segítőszentek —, akikhez a bajba jutottak fohászkodhattak, valamint az állíttatok védszentjei lettek. A harmadik szinten Thököly Katalin és akkori férje, 13 Tietze K., Die Pestseule am Graben in Wien. Wien. 3. 1. 14 Ua., i. m. 4. 1. 15 Ua., i. m. 6. 1. 16 Csatkai E., i. m. 200. 1. 17 A következő síremlékeken jelenik meg a csavart oszlop: Sowits Kristóf 1692.; Jaroslav Steinbach 1693; Sowits Ábrahám 1696; Hauser Anna 1699. 154