Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

D. Askercz É.: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban

4. kép. Lövő: Pestisemlék-részlet. 5. kép. Lövő: Pestisemlék-részlet. Mária Szt. Sebestyén, Szt. Rókus, Szt. Rozália Löwenburg Jakab térdel. Mögöttük Szt. István, ill. Szt. Jakab, Páduai Szt. Antal, ill. Nepomuki Szt. János szobra áll. A következő, negyedik szinten középen Immaculata és tőle balra Szt. Katalin, Szt. Borbála, Szt. Regina és Szt. Anna szobra található. Hiányzik azonban az a falvakban és a későbbiekben a városokban is szinte kivétel nélkül meglévő három szent, akik a közismert pestisszentek : Szt. Sebestyén, Szt. Rókus és Szt. Rozália. A városi pestisemlékek tehát ikonográfiailag más tartalmúak, mint a falusiak, ül. a később általánossá váló ábrázolásmód ekkor még nem alakult ki. Az oszlop körbejárható, több nézetű — s ebben különbözik a falvak hasonló alkotásaitól. A további kutatás feladata: nemcsak a készítők, hanem a tervezők és programadók meghatározása is, s ez esetben a mű kapcsolatai pontosabban kideríthetők lennének. A környék falvaiban és Burgenlandban egy másfajta pestisemlékmű sort találunk. Legtöbbjük 1711 körül, a nagy pestisjárvány idején keletkezett. Mind azonos típusúak és a soproni Szentháromság-szoborhoz képest egyszerűbb kompozíciók. Általában kis építészeti talapzaton álló oszlopok, többnyire szőlőindával körülfuttatva, jobbról-balról egy-egy pestisszenttel. (Szt. Sebestyén, ül. Szt. Rókus alakjával, közöttük az oszlop lábazati részén Szt. Rozália fekvő alakjával. Koronázó szoborcsoportjuk pedig Mária mint Immaculata, vagy Mária a kis Jézussal.) Ezek az alkotások csaknem mind frontálisak, egyetlen fő nézetre komponáltak és kereszt formájú kompozíciók. Ez a típus végigvonul a falvakon; — eredete 155