Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
D. Askercz É.: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban
szobrok készítésével is foglalkoztak. A további kutatás feladata lesz ennek a tevékenységnek a pontos körülhatárolása is. 2 Jelen dolgozatban csak az emlékek tipológiai és stílusvizsgálataira szorítkozhatunk, valamint az emlékegyüttes keletkezésének, a szobor- és emlékműállítás szokásainak indítékait vizsgáljuk; továbbá azt az ikonográfiái változást, amely a városok hasonló emlékei és ennek falusi változatai között lemérhető. Az oszlopállítás szokása ezen a területen már a középkorban megvolt. A temetőkben felállított halottilámpa-oszlopok, az ún. Totenleuchterek, valamint a városok határaiban vagy terein felállított ún. Licht Seule-k ezek. Ezeket a 14— 16. században igen nagy számban találjuk Németországban és Ausztriában. 3 Felállításuk gyakran kapcsolódik a pestisjárványokhoz is. Franz Hula, e terület kutatója a temetőkön kívül, a városok határaiban felállított Totenleuchterek okát abban látja, hogy az odatemetett áldozatok mellé kerülhettek ezek, megőrizve eredeti funkciójukat/ 1 Véleménye szerint ebből az emlékfajtából alakult ki a későbbiek folyamán az ún. Bildstock 5 , mégpedig úgy, hogy ezekre az oszlopokra festményeket vagy reliefeket helyeztek. Ennek, az önálló műfajként is élő emlékfajtának magyar megfelelője sem elnevezésben, sem valóságos emlékben nincs, ezért a továbbiakban is e nevet fogjuk használni. A Bildstock formailag igen hasonló a halotti lámpásokhoz, rendszerint egyetlen oszlop vagy pillér, amelyet kis sátortetővel fednek, s reliefekkel vagy kis fülkéjükben szoborral díszítenek. Előfordul közöttük kereszt formájú is, ez utóbbi azonban sokkal kevesebbszer, mint az emlékek elnevezéséből következtethető. A Bildstock felállítása történt gyilkosságok esetén engesztelőkőként vagy határjelzőként is. Az eddig felsorolt emlékek egyes típusai megtalálhatók Sopronban is. A város határában felállított Pihenőkereszt, valamint a Pékkereszt ennek középkori darabjai. De van adatunk arra is, hogy engesztelőkövet állítottak fel. 6 1465. július 30-án kelt oklevélben Pfaff Egyed sérci lakos többek kezessége mellett kötelezőleg ígéri, hogy miután Drescher Péter soproni lakos agyonütése miatt méltán meg kellett volna őt büntetni, a büntetés elengedése fejében a gyilkosság színhelyén egy kőkeresztet állíttat fel ; a soproni templomoknál vezekelni fog, és harmincharmad magával aztán elzarándokol Rómába és Aachenbe, és mindezt egy éven belül elvégzi. Végül Drescher Tamásnak az elhunyt rokonának a Krisztus teste céh részére két részletben 100 font viaszt ad. Ez a kereszt nem azonosítható pontosan a meglévőkkel. Felállítási helyéül a Bécsi út környékét jelölték meg. Egy másik adat arról beszél, hogy 1674-ben egy mészégető „kalchbrenner", akinek nevét a források nem említik, fordul azzal a kéréssel a városhoz, hogy fogadalmát teljesítendő egy kőkereszt felállítását engedélyezzék neki. 7 „1st E. E. Gemein nicht zuwider (dass auf den Anger bey der Erdburgen ein creutz stein aufgerichtet werde) doch dass derselben kein onus hiedurch zuwachse und dass künfftig, das solches creutz durch alter zerfallen möchte, nicht E. E. Gemein 2 A szakirodalom közli e környék alkotásait, de a mélyebb összefüggések feltárásával nem foglalkozik. Csatkai—Frey: Die Denkhmale des politischen Bezirkes Eisenstadt und der freien Städte Eisenstadt und Rust. Wien 1932. Csatkai E., Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1954. 3 Hula Fr., Die Totenleuchten und Bildstöcke Österreichs. Wien. 1948. 4 Va., i. m. 25. 1. 5 Va., i. m. 32. 1. 6 Házy J., Sopron története. I/a. 73.1.94. sz. Sopron 1925. 7 Közli: Póda E., A soproni katholikus parókia története. 55. 1. Sopron. 1892. 150
