Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Kozák K.: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII–XIII. században

8. ábra. A templom DK felől része első pillantásra még román korinak látszik (félköríves záródású, bélletes stb.). Hiányzik azonban a bélletet díszítő oszlop, fejezet, szegényebb a lábazat. Az egyszerűbb megoldást azonban gazdagítja a béllet indító, külső tagozata, amely már csúcsíves záródású. A csúcsíves záradék alatti ívmező jelentős mértékben emeli a kapu méretét, megjelenését. A kapu külső ívén említett tagozatot találjuk a szentély D-i falában lévő, háromkaréjos falfülke külső szélén is. [Hasonló formájú, záródású falfülkék vannak az azonos időben alapított és épített turóci premontrei prépostság szentélyének D-i falában (10. kép).]

37 A szentély É-i falában egy félköríves záradékú falfülke helyezkedik el. A szentély boltozata azonban már csúcsíves szerkezet. A négy sarokban álló oszlopok levéldíszes fejezeteiről indulnak a keresztboltozat kissé homorú élszedésű bordái, amelyeket egy „Isten kéz"-zel díszített zárókő kapcsol egybe. Ez a motívum ritkán fordul elő nálunk (Esztergom, Vértesszentkereszt).

38 (Vértesszentkereszt szomszédságában állt a pöki prépostságot benépesítő majki premontrei kolostor.) A szentély D-i oldala mellett elhelyezkedő sekrestyében van még egy olyan 37 A turóci gazdagabb kialakítása a királyi alapításra vezethető vissza. 38 Az esztergomi és kisbényi (premontrei) építkezések közti kapcsolatra már korábban rámutattak a kapuk vonatkozásában (Gerevich T., i. m. 99. — Fülep L.—Dercsényi D.—Zádor A., A magyarországi művészet története. IV. kiadás 1970/53.). — Vértesszentkereszt: A. Kozák Éva szíves' közlése.