Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Kozák K.: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII–XIII. században

7. ábra. A szentély a hajó felől A templom építésekor a hajót feltehetően nem boltozták be. Az É-i hajófalban eredetileg nem voltak ablakok. A D-i hajófalban viszont ma is láthatók a mainál keskenyebb nyílású, félköríves ablakok elfalazott záradékai a padlástérben. A~hajót öt ilyen keskeny, hosszú ablak világította meg az építés idején.

35 A román kori ablakok arányai jól láthatók a szentély K-i falában eredeti formájukban megmaradt két ablakon (8. kép). A két ablak feletti résablak az oromzat csúcsa alatt eredetileg kereszt alakú volt. Hasonló formájú ablaknyílásokat több hazai és külföldi premontrei prépostság templomán is megtaláltunk. Feltételezhető, hogy ez a forma a premontreiek közvetítésével került hazánkba, több más — kisebb-nagyobb — részlet- és szerkezeti megoldással együtt.

36 A templomon található műrészletek közül elsőként a Ny-i kapu érdemel említést (9. kép). Jó példája a két stílus találkozásának, s egyben váltásának. Belső 34 A közölt alaprajzon a középkori ablakokat jeleztük a D-i falban és az elfalazott román kori kaput. 35 Feltételezzük, hogy a turóci, egy boltszakasszal meghosszabbított „szentélyrészhez'' hasonlóan itt is volt valamiféle tagolása a hajónak — esetleg leüner —, amely az öt ablakot is két „egységre" tagolta. (Hollné Gyürky Katalin: Előzetes jelentés a budai domonkos kolostor ásatásáról. Arch. Ért. 96. évf. 1. sz. Budapest, 1969. 99— 104. Itt köszönöm meg a lektorálással kapcsolatban tett, szerzetesépítkezésekre vonatkozó értékes megjegyzéseit.) 36 A magyarországi prépostságok közül ilyen kereszt alakú nyílás van Mórichidán és Ocsán, volt Bényben (Bina) és ilyen lehetett — Turócszentmárton alapján — a turóci prépostság templomának oromfalában is. 135