Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Tompka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz (Kés a sírban)
sen 6 eset). Női sírokban csak háromszor került elő a jobb oldalon, ezzel szemben tízszer a bal oldalon, majdnem mindig „magas" helyzetben, azaz a vállnál, felkarnál, könyöknél. Az öv megfordítására ezzel szemben nagyon szép példát ismerünk az ösküi 19. sírból: a csat jobbról balra nézett, a nagyszíjvég a jobb oldalon, ferdén felfelé állt, az övet fonatos, vésett, négyszögletes lemezveretek díszítették, a szintén lemezből kivágott, propeller alakú veret (késfüggesztő) a bal oldalon volt, a kés a bal ces. mellett került elő. 71 Az egész avar kori emlékanyag vizsgálatát egyelőre nem tűzhettem ki célul, meg kellett elégednem annak a megállapításával, hogy a Kisalföldön megfigyelt jelenségek otthonosak, gyakoriak a Kárpát-medencében, a VII— VIII. században. Fel kell azonban hívnom arra is a figyelmet, hogy több temetőben — különösen koraiakban! — jellegzetes különbségeket is tapasztalhatunk. A várpalota-gimnáziumi zömmel korai sírokat tartalmazó temetőben, 72 az értékelhető sírok között még a mienkhez hasonló a helyzet (a férfiaknál 8:2 a jobb és bal oldalas helyzetű kések aránya, a nőknél ugyanez 1:5, de itt is mindig a medence környékén volt a kés, mint a mi későbbi mosoni temetőink jelentős részében), lényegesen eltérő azonban Környén 73 . Itt is csak az értékelhető sírokra ügyelve, 7:22 arányt kapunk a férfisírokra, a bal oldali helyzet túlnyomóságát még az is támogatja, hogy a 7 jobb oldalasból 3-ban a bal oldalon is volt kés, méghozzá 2-ben a jobb oldalas helyzet annyit jelent, hogy a koponyától jobbra, tehát sem,miképpen nem viseleti helyen feküdt a kés. Az öveket — amennyiben a rajzon, vagy a leírás alapján kivehető — a megszokott módon csatolták fel, a csatkarika, ill. csattüske balról jobbra nézett. A nőknél ugyanazt figyelhettük meg, mint Várpalotán: az arány 4:19, de nem „rituális helyen", hanem majdnem mindig a medence vagy a combcsont környékén, azaz viseleti helyen kerültek elő a kések. Üllőn, 7 '' különösen a temető használatának korai szakaszában a férfisírok a környeiekhez hasonlítanak a késviselet szempontjából (a jobb és bal oldal aránya: 6:18, néhány sírnál számolhatunk az öv fordított felcsatolásával, de olyan is van köztük, amelyben a fordítva felcsatolt övön a jobb oldalra került a kés). A női síroknál az arány: 5:13, a jobb oldalas helyzetűeknél a bal oldalon és egyben a koponya felett is volt kés, egy pedig a lábfejektől balra került elő. Kiskőrösön 75 a férfisírok nem tértek el jelentősen a mieinktől (különösen nem a sokorói arányoktól): 18 sírban jobb oldalon, 7-ben bal oldalon volt kés, ezek közül kettőben bizonyíthatóan fordítva csatolták fel az övet. Az övverettípusokkal összevetve: a lemezveretes garnitúráknál 8:2, a griffeseknél 1:0, az indásoknál 2:0 az arány. A nőknél viszont egészen más a helyzet: 9 sírban került elő kés a jobb oldalról, és csak kettőben a balról. Igen érdekes összevetni az avar koriakkal egyidős, jelentős avar hatást mutató és a mosoni temetők szempontjából szinte a szomszédban levő Linz71 Rhé Gy.—Fettich N., Jutás und öskü. Zwei Gräberfelder aus der Völkerwanderungszeit in Ungarn, Skithika 4 (1931), 43—45. 72 Erdélyi I.—Németh P., A Várpalota-gimnáziumi avar temető, A Veszprém M. M. Közi. 8 (1969), 167—197. 73 Erdélyi I.—Salamon Á., Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe, Stud. Arch. 5 (1971). A megfigyelések hiányosak. A leletek helyzetét csak nagyon szűkszavúan közlik, az antropológiai nemmeghatározások két módszere eltérő eredményeket adott, ezért a bizonytalanság túl nagy. 74 Horváth T., Az üllői és a kiskőrösi avar temető, Arch. Hung. XIX (1935), 9—33. 75 Horváth T., i. m., Arch. Hung. XIX (1935), 34—53. 64
