Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Tompka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz (Kés a sírban)
Zizlau-i bajor temetőt a mieinkkel. 76 A késes sírok aránya: 152-ből 61, azaz 39,4 %. A férfisírokban majdnem mindig valamilyen fegyverrel (Kurzsax, Langsax, Spatha) együtt került elő a kés, néha a fegyver a bal oldalon, a kés a jobb oldalon volt (mint nálunk). A jobb és bal oldali helyzet aránya 10:8. A nőknél hasonló lenne a miénkhez: 2:8, de nagyon sok az „alacsony" helyzet (térdnél, alszárnál), ugyanúgy, mint Zwölfaxingban. A VI. sz.-i, sőt későbbi germán sírokban máshol is ez a miénktől eltérő helyzet figyelhető meg: a férfiaknál a kés a fegyverrel jár együtt, a nőknél (de néha a férfiaknál is) gyakori a láb körüli elhelyezés 77 . A fentiek alapján felállíthatjuk azt a munkahipotézist, hogy — bár az övek csatolásmódja, a kések jobb oldali viselete elég általános 78 — a kielemzett arányok, a férfi- és női sírok jellegzetességeinek eltérése, az övek megfordításának aránya, a kés helye a női sírokban, azaz a vizsgált jelenségek összességükben a Kisalföldön a késő avar kori népességre jellemzőek. A korábbi avar kori népesség szokásaiból vezethető le néhány specifikum (bal oldali késviselet, illetve a kés lecsatolása és bal oldalra helyezése, a nőknél a kés viseleti tárgyként 79 ). A IX. sz.-ban, és még később követve a kiszűrt jelenségek történetét, a 76 H. Ladenbauer — Orel, Das bairische Gräberfeld an der Traunmündung, Wien — München, 1960, 29—60. (Gräberkatalog). 77 Longobárdoknál : Bona L, Die Langobarden in Ungarn, Acta Arch. Hung. VII (1956), 183—242. (Várpalota: 185—191.), Bona I., Langobard temető Rácalmáson, Alba Regia 1(1960), 167—169., Kiss A.—Nemeskéri J., Das longobardische Gräberfeld von Mohács, JPMÉvk. 1964, 95—126., K. Sági, Das langobardische Gräberfeld von Vörs, Acta Arch. Hung. XVI (1964), 359—889. (sírleírások). Nyugaton: J. Werner, Das alamannische Gräberfeld von Bülach, Monographien zur Ur- und Frühgeschichte der Schweiz IX (1953), 85—134. (sírleírás), P. La Baume, Das fränkische Gräberfeld von Junkersdorf bei Köln, Germ. Denkmäler d. Völkerwanderungszeit, Serie B, B. 3. (1967), 138—258 (sírleírások). A férfiaknál tarsollyal vagy szúró-vágófegyverrel együtt jár a kés, ennek megfelelően inkább a bal oldalon található. A nőknél jellemző egyrészt a térd körüli viselet, másrészt (nyilván a férfi viselet befolyására) a bal oldali elhelyezés. A VIII. sz.-ban sem más a helyzet: F. Stein, Adelsgräber des achten Jahrhunderts in Deutschland, Germ. Denkmäler d. Völkerwanderungszeit, Serie A, B. IX (1967), 116—117., ill. 121—123. 78 A rekonstrukciók általában megegyeznek abban, hogy a csat balról jobbra néz, a nagy szíj vég a bal oldalra kerül, a kés a jobb oldalon lóg: László Gy., Budapest a népvándorlás korában, Bp. Tört. I. (Budapest az ókorban), 2. rész, Bp., 1942, 791. Va., i. m., Arch. Ért. III/l (1940), 96. Va., i. m., Arch. Hung. XXXIV (1955), 279. (Perescsepina), 264. (Szeged-Csengele), 261. (Kunágota), 239. (Cibakháza), 234. (Kecel), 223. (Bocsa), 163. (Kiskőrös-Városalatt 9. sír). Csallány D., i. m., Acta Arch. Hung. XIV (1962), 449. Fettich N., i. m., Studia Arch. Ill (1965), 14., 22., 51. stb. ZI. Cilinská, i. m., Arch. Slov. Fontes VII (1966), 177. Cs. Sós A., A dunaszekcsői avar kori temető FA XVIII (1966/67), 100—101. Hasonló viseletet igazolnak a régészeti szakirodalmunkban többször bemutatott ábrázolások: N. Mavrodinov, Le trésor protobulgare de Nagyszentmiklós, Arch. Hung. XXIX (1934), 196. — Le Coq, Bilderatlas, fig. 107., 161., 179., László Gy., i. m., Arch. Ért. III/2 (1941), 178. — Le Coq, Chotscho, fig. 12. Dél-oroszországi és bulgáriai kőszobrokat mutat be Fehér G., A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik, Arch. Hung. VII (1931), 95., 98., 101. Bolgár vonatkozású II. Basileios Menologionjának ábrázolása: Fehér G., i. m., 131. A Hét folyó vidékének kőemlékein is felismerhető az öv csatolásmódja, és néha, a bal oldalon viselt vagy tartott fegyveren kívül, mintha kést is ábrázoltak volna : 51. A. ülep — KaivteH ue H3BaHHH^ CeMHpevbH, M-7I. 1966. 79 Kronológiai és egyben etnikai oka lehet a Kisalföld egyes területein (Rábaköz, Sokoróalja) tapasztalt jelenségnek: a kés hiányának, vagy a többitől eltérő helyzetének az orsókarikás női sírokban. 5 Arrabona 65
