Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

T. Szőnyi E.: Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban

ÉSZAK-ITÁLIÁBÖL IMPORTÁLT CSÁSZÁRKORI AGYAGCSÉSZÉK A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÚZEUMBAN Az általunk tárgyalt leletanyag jellegzetes, zárt csoportot alkot Pannónia római kori kerámiájában. Kis méretű (magasságuk a 10 cm-t nem haladja meg), vékony falú, ritkábban vörös, gyakrabban szürke, finoman iszapolt agyagból készített csészékről és bögrékről van szó, melyeken jellegzetes barbotindísz vagy fogasdísz található. Ezzel a leletcsoporttal bővebben csak Bonis É.

1 és Schörgendorfer A.

2 foglalkozott, bár az edények publikációkban gyakran szerepelnek. Viszonylag kis számuk, ritka előfordulásuk, különlegesen szép kivitelük miatt importnak tekintik őket Pannóniában. Jelentőségüket növeli, hogy feltehetően különleges igényeket elégítenek ki, és használatuk jellemző arra a népességre, amelynek körében előfordulnak. A győri Xántus János Múzeumban viszonylag nagy számban található ez az edényféleség, nagyobb részük publikálatlan. Célszerű az egész anyagot együttesen közreadni, mert így lehetőség nyílik az azonos lelőhelyű darabok egymás melletti bemutatására, a győri temetőkben való előfordulásuk kontrollálására, és erre támaszkodva az edénytípussal összefüggő kérdések áttekintésére. A múzeumunkban található, e típushoz tartozó csészék különböző lelőhelyekről származnak: az ún. „homokgödri" temetőből, a Kálvária utcai temetőből, a Zrínyi M. utcai sírokból, egy pedig ismeretlen lelőhelyű. Sajnos — a mai értelemben vett szakmai szempontból megfelelő — ásatásból csak néhány darab ismert. Telepanyagból eddig egyetlen töredék került elő: az 1968-as Széchenyi téri ásatásból. A homokgödri temető a mai Vagongyár és Gázgyár területére lokalizálható. Sajnos, a temető helye régészeti szempontból ma már teljesen elpusztult, úgyhogy itt csak elődeink korábbi feljegyzéseire vagyunk utalva. Itt a múlt század hetvenes éveitől kezdve kerültek elő sírok. A temető nagy részét Méry Etel, az akkori múzeumőr ásta, illetve jelen volt a sírok előkerülésénél. Sírrajzok vagy temetőtérkép nem maradt fenn. Az előkerült sírokról, illetve leletekről a bencés főgimnázium értesítőjében évenként beszámoltak.

3 Nem minden eset1 Bonis Ê., A császárkori edényművesség termékei Pannoniában, Diss. Pann. II. 20 (1942), 18 sköv. 2 A. Schörgendorfer, Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer, 1942, 170 sköv. 3 Értesítvény a pannonhalmi Szt. Benedek-rend győri Főgymnasiumáról (továbbiakban Főgimn. Ért.) 1875/76, 107., Főgimn. Ért. 1876/77, 104—106., Főgimn. Ért. 1877/78, 95—103., Főgimn. Ért. 1878/79, 196—199., Főgimn. Ért. 1879/80, 37—40. 5