Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Környei A.: A dunántúli Polgárszövetség 1919-ben
A DUNÁNTÚLI POLGÁRSZÖVETSÉG 1919-BEN Adalék a dunántúli ellenforradalom történetéhez 1918—19-ben A forradalmi időszak osztályharcaiban Sopron megye társadalma sajátos rétegeződésének és a történelem adta sajátos feladatoknak megfelelően vett részt. Az események sorát, az osztályharc mikéntjét elsősorban az a bonyolultság határozza meg, amely Sopron megye társadalmának felépítésében és az egyes rétegek érdekeltségeiben mutatkozik. Csak a leglényegesebb kérdéseket említve: Megyénk fejlett gazdaságú, de jelentős nagyiparral nem rendelkező megye volt az ún. középrétegek társadalmi-politikai túlsúlyával, a városi jómódú polgárság és magas rangú közalkalmazottak, valamint a falusi kulák-kupec parasztság politikai magatartása erősen befolyásoló jelentőséggel bírt a forradalmi-ellenforradalmi események menetére. Ugyanakkor azonban mind a falusi, mind a városi társadalomban jelentős volt a „szélsőséges" rétegek ereje. A megyében nagy volt az óriásbirtokok túlsúlya (a megművelt földterület 45 % _a az 500 kh-nál nagyobb területtel rendelkező birtokosok ikezén volt, ebből mintegy 80 000 kh az Esterházyhitbizományé), néhány nagyüzem is működött (pl. Brennbergbánya 1000 munkással), és a nagyszámú földmunkásság, valamint az egy helyen koncentrált munkásság az igazi forradalmi cselekedetek tömegerejét jelentették — szemben az ugyancsak meg nem vetendő erejű nagybirtokos-nagybérlő, tőkés hadimilliomos réteggel. E rétegek állásfoglalásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a munkásmozgalom helyi történetét, tradícióit, a szociáldemokraták és kommunisták közt kezdettől meglevő kettősséget, harcot; végül az előbbiek győzelmét. Sopron nemcsak kispolgári város volt (néhány nagyüzemmel), hanem katonaváros is, a forradalmi időszakban tele a leszerelt vagy le nem szerelt, de mindenképpen talaját vesztett K. u. K. tisztek tömegével és egyéb, a volt monarchiához erősen kötődő rétegekkel. Végül, a megye etnikumát nem is említve, a megye lakosságának nagy része erős gazdasági-kulturális szálakkal kötődött Alsó-Ausztriához, Bécsújhelyhez és Bécshez (külföldi munkavállalás, csempészés stb.). Mindezekhez még hozzá kell számítanunk a megye földrajzi helyéből következő exponáltságot is, a megyei proletárhatalom hatását a bécsújhelyi és környéki osztrák mozgalomra, másrészről a Bécsben koncentrálódott magyar ellenforradalmárok hatását a Sopron megyei ellenforradalomra. 1 Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy a forradalmak osztályharca megyénkben nem mutat tiszta képletet, és egyáltalán nem csodálni való, hogy a forradalmi események története megyénkben végig együtt járt az ilyen vagy olyan 1 Valamint azt, hogy ekkor már létezett a Burgenland-kérdés. 27* 419
