Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Környei A.: A dunántúli Polgárszövetség 1919-ben

ellenforradalmi szervezkedések, hatások sőt lázadások történetével, illetve az ellenük folytatott harccal.

2 Sopronban és a megyében 1918—19-ben az ellenforradalom sokszor és sok formában ütötte fel a fejét katonai, polgári vagy klerikális formában a falusi vagy városi társadalom körében. S az ellenforradalmi próbálkozások minden esetben találkoztak a proletariátus megfelelő reakciójával. A fentebb felvázolt társadalmi-politikai körülmények és a megye helyzetének exponáltsága miatt a helyi ellenforradalom működési területe és hatása több esetben túlnő a megye határain, dunántúli s nem egy esetben országos jelentőségűvé nő. Ilyen, a megye határait túlhaladó ellenforradalmi szervezkedés egy időre az országos politika érdeklődésének előterébe állított egy-egy soproni politikust. A polgári, „civil" ellenforradalmárok közül különösen Zsombor Géza és Tóbi József neve volt ismert az akkori politikai irodalomban. Az alábbiakban az utóbbival kívánunk foglalkozni. Tóbi József felsőkereskedelmi iskolai tanár 1918 szeptemberében jelent meg Sopronban.

3 A polgári demokratikus forradalom utáni zűrzavaros politikai események közepette úgy érezte, ő is a politikai cselekvés útjára léphet, nevet és hatalmat szerezhet magának/

1 Dr. Meiszner Ernő és dr. Márkus Ferenc soproni politikusok társaságában feltolták magukat a soproni és Sopron megyei közalkalmazottak vezetőiül. A triumvirátus 1918. november elején — más hasonszőrű társaik segítségével és Thurner Mihály polgármester jóindulatú beleegyezésével — megkezdte a szervezést elsősorban a város hivatalnokai, a városi tanács alkalmazottai között. Hármójuk közül Márkus volt a legsúlyosabb egyéniség, később az egységes, összehangolt soproni ellenforradalmi szervezet polgári feje. (Katonai vezetője Bozó Pál ezredes volt, Márkus többek között élelmiszert tartalékolt az Ausztriában toborzott ellenforradalmi „hadseregnek".) Meiszner az ügyvédi kamara titkára, a 48-as függetlenségi párt Lovászy-féle frakciójának soproni vezére volt. Tóbi egyelőre ügybuzgóságával, mindenre kaphatóságával tűnt ki.

5 A soproni közalkalmazottak városházi gyűlésén a két tekinté2 Cikkünk bevezetője maga is csak adalék, illetve témafelvetés a forradalmi korszak társadalmi harcainak háttere és mikéntje kérdéséhez. L. erre és az ellenforradalmak történetére részletesebben többek között: L. Nagy Zs., Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon. Bp. (1961) Kossuth. — Koncsek L., A bécsi és a Sopron megyei ellenforradalom kapcsolatai 1919-ben. Soproni Szemle (1956) 1. sz. (1959) 1. sz. — Mayer G., Vörösdúlás nálunk. Sopron. (1919). — Környei A., Az osztályharc néhány kérdése Sopron megyében a polgári demokratikus forradalom időszakában. SSz (1969). 1. sz. — Ua.: Bors László. 2. Arrabona (1968) — Ua.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919ben. Arrabona (1969). 3 Szeptember 23-án kezdte meg a munkát az Állami Felsőkereskedelmi Iskolában. Előtte Késmárkon tanított hasonló tanintézetben, onnan helyezték át, ugyanakkor Kühn Károly soproni kereskedelmi iskolai tanárt Késmárkra helyezték. L. GySmL:2. A soproni állami felsőkereskedelmi iskola iktatókönyve. 547., 680., 698. és 706/1918. 4 Az összes idézett forrás és visszaemlékezés kisstílű embernek, „mitugrásznak" nevezi őt, még az ellenforradalmi vélemények sem tudják gerinces embernek ábrázolni. Jellemző a fehér bíróságon történt szereplése 1919 decemberében. L. később. 5 Márkusra és Meisznerre vonatkozóan 1.: (Halász I. szerk.) Soproni és Sopron megyei fejek. Sopron. (1930). — Mayer G., i. m. — Thurner Mihály a város kitűnő polgármestere (1918—1942) hivatali működése alatt sok pozitívumot alkotott városunkban. A forradalmi években kínosan ügyelt pártatlanságára, így működése teret adott mindenféle alakulatnak, illetve nem akart és nem tudott azok útjába állni. Tulajdonképpen a munkásságra támaszkodott, mint a város egyetlen szervezett hatalmi tényezőjére, de mint polgár „jóindulatú semlegességgel" nézte a jobboldal megmozdulásait is. A város hivatalnokainak összehívása kifejezetten az ő engedé420